No, ki akar a Hyundai New Zealand munkatársa lenni?
március 10, 2011
január 09, 2011
Holiday 2010-11
 |
| Way to Milford Sound (South Island – Fiordland) |
 |
| Milford Sound (South Island – Fiordland) |
 |
| Hole in the Rock (North Island – Bay of Islands) |
 |
| Te Puia (North Island – Rotorua) |
 |
| Queenstown by sunset (South Island – Queenstown) |
 |
| Queenstown (South Island – Queenstown) |
 |
| MeiMei (South Island – Christchurch) |
 |
| MeiMei and Adrian, my nephew |
 |
| The whole family at Christmas day (North Island – Auckland) |
október 22, 2010
Bevándorlási szabályok – aktualitások
Bevándorlásról úgyis régen esett szó, és őszintén szólva nem is akartam többet a szabályokról írni, márcsak azért sem, mert a saját példám rég elavult már, az új szabályozással pedig nemigen vagyok képben. MartinIsti viszont nagyon is képben van, és írt egy egészen kiváló összefoglalót, ami pompásan és precízen eligazít a bevándorlás procedúrájában. Most érkezetteknek, vagy jönni készülőknek kötelező: Skilled Migrant PR–egy tájékoztató margójáról.
Talán annyi hozzáfűzni valóm lenne, hogy az általa megjelölt 12-24 hónapnál mostanában jóval rövidebb idő szokott lenni az átfutás, nemcsak Christchurchben, de még itt Aucklandben is láttunk három hónapos (EOI beadástól kézhez-kapásig) sikersztorikat.
október 11, 2010
Itt a tavasz, de most nem erről írok
Mindenféle fontos és érdekes dolgok történtek az elmúlt hetekben, többek között hosszan és részletesen kellene írnom, hogy miképpen alakult meg az Auckland Super City, ami nem más, mint az eddigi négy saját önkormányzattal rendelkező város összevonása (kapaszkodóképpen: mint annak idején 1873-ban Buda és Pest és Óbuda összeolvadása). Az új metropolisz (felénk csak szupercity-nek becézgetik) első önkormányzati választását tartották az elmúlt héten (hetekben), ez önmagában is megérne egy kifejtős beszámolót: hogy miképpen kaptam postán meg a szavazólapot, hogy miképpen kellett postán visszajuttatni a szavazatot, hogy igen, volt is ennek kapcsán némi cirkusz, mert Dél-Auckland egyes sűrűbben lakott negyedeiben némely baloldali aktivista megpróbálta egy kicsit saját szája íze szerint befolyásolni az eredményeket. Aztán belemehetnénk abba is, hogy eltérően a magyar viszonyoktól, a helyi politikában nem jelennek meg az országos pártok: sem a National, sem a Labour vagy az Act nem állít jelöltet; sem képviselőknek, sem polgármesternek, és emiatt napokig kellett különböző weboldalakon és szóróanyagokon felelhető programokat bújnom, amíg nagyjából képbe kerültem: ki kicsoda és mit akar (még a főpolgármester jelöltek esetében volt a legegyszerűbb a dolgom, ott elég nyilvánvaló volt, hogy John Banks a jobb-közép irányvonalat képviselő, és a National Party hallgatólagos támogatását élvezi, míg Len Brown a baloldal, így a Labour jelöltje).
A választás egyébként szokatlanul alacsony részvétel mellett zajlott – alig haladta meg az 50%-ot –, a főpolgármesteri címet végül Manukau (Dél-Auckland) volt polgármestere, a baloldali irányultságú Len Brown nyerte, egy pici baloldali többségű képviselő-testület élén. Ez minden bizonnyal a helyi adók emelésével jár majd (sóhaj), bár ha az ígéretek valóra vállnak – és itt elsősorban a tömegközlekedésre gondolok: vonat(hév) közlekedés 5-7 éven belül a központi városrészben, új vonal a repülőtérig 10 éven belül, és újabb átkelő, plusz vonat(hév) a North Shore-ra (nekem ez lenne a leglényegesebb) 15 éven belül – akkor nem bánom a többlet adót.
Sajnos Auckland területe túl nagy (két Budapestnyi) míg lakossága túl kicsi (1.4 millió) ahhoz, hogy igazán hatékony és gazdaságos tömegközlekedése lehessen.
Azután írnom kellene Paul Henryről is, aki kiwi televíziózás fenegyereke, amolyan Fábri-Fiderikusz összegyúrva, csak persze sokkal okosabb és veszélyesebb, no meg persze, sokkal bunkóbb is – ne féljünk a szavaktól. A helyi, állami csatorna botrányhőse volt, arról híres, hogy a legártatlanabb helyzetekből is sikerült zaftos perpatvart összehoznia, ami persze jót tett a nézettségnek, de most túllőtt a célon. A legutóbb ugyanis gyors egymásután seggfejezett egyet – egy indiai potentátot véletlenül Dikshit névvel vert meg a sors, a mi Henrynk persze nem állhatta meg, hogy le ne csapja a labdát. Ezt még el lehetett volna vinni szárazon, ám pár héttel később a miniszterelnökkel készített egy interjút, ahol sikerült feltennie azt a mérsékelten ízléses kérdést, hogy vajon a következő kormányzónak vajon igazi új-zélandit választ-e, olyat, aki úgy néz ki, és úgy is beszél, mint egy igazi kiwi. A kérdés pikantériája, hogy a mostani kormányzónk Sir Anand Satyanand indiai származású ugyanis, még a szülei vándoroltak be Fiji-ről, ő azonban már itt született, nevelkedett, járt egyetemre, és egyáltalán: itt futotta be jogászi karrierjét. Ez a kérdés tehát nem egyszerűen politikailag inkorrekt volt, hanem teljességgel értelmetlen és elfogadhatatlan egy olyan országban, ahol a lakók egyharmada első generációs bevándorló. Lett is sürgés-forgás, a fél ország Paul Henry fejét követelte (megjegyzem szerintem joggal), a TVNZ egy darabig próbálta menteni – amibe kis híján belebukott először a csatorna szóvivője (megjegyzem szerintem méginkább joggal), mert sikerült az amúgy is nyíltan rosszízű, rasszista megjegyzést tovább súlyosbítania azzal, hogy megjegyezte, Paul Henry csak azt mondta ki, amit a kiwik nagytöbbsége gondol –, de azután az indiai kormány hivatalos jegyzékben követelt bocsánatkérést, és így, hogy az ügy politikai skandalummá dagadt, a TVNZ sem tehetett mást, mint hogy elfogadja a műsorvezető lemondását.
Szóval történnek mindenfélék, amiről lehetne és kellene is írni, de éppen paracetamoltól zümmög a fejem, mert a múlt héten beszerzett sárga-láz* után, a hétvégén valahogy megfáznom is sikerült, és az otthon maradás luxusát most még véletlenül sem engedhetem meg, tekintve, hogy szerdán esedékes a negyedéves teljesítmény-értékelésem.
* yellow-fever. A másodlagos értelmezését tessék figyelembe venni.
szeptember 15, 2010
Új-Zéland türannosza
Tegnap a kiwi parlament egyhangúan megszavazta a Canterbury Földrengés Utáni Újjáépítés Törvényét: a kormánypárti képviselőkön kívül a teljes ellenzék is támogatta a nemzeti összefogás jegyében.
Gerry Brownlee-t nevezték ki az újjáépítés miniszterének, a költségeket közel 4 milliárd (640 milliárd forint) dollárra becsülik, de közben kiszámolták, hogy az újjáépítés 0.5% fogja növelni a GDP-t a következő évben.
Jó érzés volt látni, hogy működő demokráciában miképp zár össze a politikai elit, teszi félre a nézeteltéréseit és koncentrál arra, ami igazán fontos: Új-Zéland eddigi legdrágább környezeti katasztrófája okozta kár helyreállítására.
Mondom, jó ezt látni, meg kíváncsi is voltam, hogy miféle törvényt hoztak, ami önmagában garancia arra hogy flottul menjen az újjáépítés – és a törvény olvasása közben teljesen elhűltem.
Tegnap este, Új-Zéland államformája időlegesen diktatúrára változott.
Komolyan, mint annak idején a Római Birodalomban, amikor vészhelyzet idején diktátort választott a szenátus.
Nyilván a gyakorlati megvalósítás más lesz, de a törvény szövege szerint, formálisan Gerry Brownlee az új türannoszunk, aki kevés kivételtől eltekintve bármit megtehet, és nemcsak a Parlamentnek, de a kormánynak sem tartozik elszámolással.
Az új törvény, ha betűi szerint értelmezzük, többek között az alábbiakat teszi lehetővé neki:
- betiltsa a szakszervezeteket,
- bárkit megfoszthat az állampolgárságától. Mi több, bárkinek állampolgárságot adhat,
- legálissá teheti például a gyilkosságot, erőszakot vagy korrupciót,
- felrúghatja a Treaty-t és megsemmisítheti a Waitangi Szövetség eredményeit,
- legalizálhatja a kínvallatást vagy a foglyokon végzett orvosi kísérleteket
Biztos vagyok benne, és gondolom mindenki más is biztos benne, hogy Brownlee semmi ilyesmit nem fog csinálni, de mégiscsak döbbenetes volt olvasni, hogy az összes demokratikus garanciát miképp írta felül a parlament szükséghelyzetben.
Ténylegesen szükséges volt ekkora hatalmat koncentrálni egy cél érdekében? Talán. Az biztos: a bürokrácia nem fogja akadályozni Christchurch renoválását.
szeptember 14, 2010
Szakítás kiwi módra
Ez az egész szakítás/különköltözés szörnyű már önmagában is, még akkor is, ha békében-barátságban vagyunk. Ámde, az új-zélandi törvények (gondolom, általában az angolszász jog) ezt az amúgy is terhelt szituációt pokollá teszik.
Megállapodtunk mindenben, gondoltam semmi különös, majd az a jogász, aki a ház vásárlásakor képviselt minket, az segít most is.
Rachael nyilván nem dolgozik már ott, de majd egy másik specialista az irodából foglalkozik az üggyel. Elmagyarázom mit szeretnénk, erre mindjárt közli, hogy sajnos kettőnk nevében nem járhat el, neki kötelező az egyik ügyfelet képviselni.
Mondok jó, hát legyen úgy, legalább névleg, hogy hivatalosan engem képvisel. Hát köszöni szépen a bizalmat és mindjárt azzal kezdi, hogy reméli nem ígértem semmit, de ha ígértem is, akkor nem írtam le, alá – papírra.
Itt pillanatra kifutott a lábam alól a talaj – háthiszen elmagyaráztam, hogy mit szeretnénk –, de az újdonsült jogi képviselőm csak folytatja: mert hát figyelembe kell venni, hogy a párkapcsolatunk kezdetekor kinek mije volt, ki mennyit keresett, és hogy amíg együtt voltunk...
Itt már sikerült félbeszakítanom, és lassan, tagoltan elmondanom újra: mindenben megegyeztünk, egymás perelése/tönkretétele/kisemmizése nem opció.
Az ügyvéd jól halhatóan nem ért, aztán elkezd győzködni, hogy amit tud az ügyről, annak alapján nyerő pozícióban vagyok, több tízezer dollárt tudunk nyeri.
Nálam itt szakadt el a cérna, kissé emelt hangon elismételtem, hogy nem tanácsot kérek tőle, hanem egy szolgáltatás: a megállapodásunk okiratba foglalását és ellenjegyzését.
Errefel elküldött egy 10 oldalas dokumentumot, hogy ezt legyünk szíves kitölteni – ebben mindenről számot kellene adni, anyagi helyzetünkről az óvodás kortól kezdve, egészen a szexuális orientációig.
Második nekifutásra ismerős kiwit kértem meg – közös barát, ismer és szeret mindkettőnket –, lenne-e kedves és segítene, nyilván lehet ezt normálisan, kulturáltan is intézni, ő is hasonló cipőbe járt egy éve, hogy azt hogyan.
Nos úgy tűnik nincs jó megoldás, az új ügyvéd is csak egyikünket képviselhet, nála is muszáj Separation Agreementet (Válási Szerződés) aláírni – az egyetlen előrelépés, hogy egyelőre nem próbál azon győzködni, hogy miképp lehetne jobban kijönnöm a dologból.
Kínunkban már azon nevettünk, hogy azért nem házasodtunk össze, hogy ne kelljen elválni – tessék, itt és most mégiscsak végigcsinálhatjuk a válások ocsmányabbik fajtáját, esküvő nélkül is.
Ne váljatok és/vagy szakítsatok a Zátonyon, sokkal zűrösebb, mint gondolnátok.
szeptember 13, 2010
Űrközpont a semmi közepén
Nem most jártam először ebben a konzumzónában, élethelyzettől és évszaktól függően sűrűbben vagy ritkábban fordulok elő, s egy üzlet már régebben felkeltette az érdeklődésemet.
Egy gumis és egy kínai zöldséges közé ugyanis, a portáján űrrakétát kiállító, hatalmas Rocket cégért villogtató, nagyobbfajta családi ház méretű iroda szorult. Évek óta találgatjuk, hogy mi a sankíros-vasporossal foglalkozhatnak, persze az a kézenfekvő megoldás, hogy egy ízben leparkoljak előtte és megpróbáljam fizikai szemrevételezéssel eldönteni a kérdést, nyilván szóba sem jöhet – hová lenne úgy a sportérték.
Az online nyomozás kapcsán azután nagyobb meglepetés ért, mint készültem: Új-Zélandnak ugyanis van űripara. Nem túl nagy, de működő és eredményes. Még űrközpontunk is van.
De nézzük sorjában. Ámbár nem köztudott, de a Zátonynak van igazi, világszínvonalú high-tech ipara is. Sajnos az ígéretesebb vállalkozásokat javarészt felvásárolják később, ahogy például a Navman-nel vagy a Marine Air Systems (MAS) Technology-sel is történt, de jó példa a Tait Electronics, Fisher&Paykel, Jade Software, Swichtec Power Systems vagy az Enatel Ltd is.
Némelyikről hallottam már; Navman-em van, a konyhában minden Fisher&Paykel, de azt nem gondoltam volna, hogy komoly űrrakéta fejlesztés folyhat egy aucklandi cégnél.
Pedig pontosan ez történik: a Rocket Lab's Parnell egyik kis utcájában olyan termékeket fejleszt, amelyeknek még a nevét sem kísérelem meg lefordítani (Hi Tac – High Temperature Ablative Coating, High Temperature Rocket Nozzle Bulk Moulding Compound, Hybrid Rocket Propellant, Sounding Rocket Avionics Flight Computer (SRA)), nem mellesleg tavaly novemberben sikeres kilövést hajtottak végre és rakétájukkal elérték az eredetileg kitűzött 100 km-es távolságot, ami már bőven alkalmassá teszi a céget műholdak pályára állítására.
Végül pedig itt van nekünk a saját űrközpontunk is, a Déli-Szigeten a semmi közepén; úgy hívják, hogy Awarua Rocket Tracking Station.
Évekkel ezelőtt, amikor az Európai Űrügynökség elkezdte tervezni Ariane teherűrhajó programját, Déli-Szigetre esett a választásuk a rádióirányító és követőközpont felépítésére. Az Ariane osztályú teherhajókat Francia Guiana-ban lövik fel és ivóvizet, üzemanyagot és oxigént szállítanak a Nemzetközi Űrállomásra. (Legutóbb, 2008-ban a Jules Verne, idén decemberben pedig Johannes Kepler nevű egység fogja végrehajtani a küldetést.)
Awarua állomás szó szerint a semmi közepén, Invercargill és Bluff között került megépítésre. A Délvidék Fejlesztési Ügynöksége (Venture Southland) hozta tető alá a kivitelezést ,az ESA finanszírozásában. Pár év múlva azonban az Európai Űrügynökség valamiért úgy döntött, hogy mégsem kíván ingatlantulajdonosként szerepelni a földgolyó átellenes oldalán, úgyhogy az állomás visszakerült kiwi állami tulajdonba. Azóta, két Ariane küldetés között, svéd és amerikai cégek használják, többek között a Google Earth műholdas felvételeit szolgáltató vállalat.
szeptember 25, 2009
Miniszterelnök a Letterman Showban
Na többek között ezért is szeretem a miniszterelnökünket (aki a turizmusért is felelős miniszter egyben): mosolyogva tűrte az amerikai showman bunkóskodását, nem jött zavarba, és nem vette egy másodperce sem túl komolyan magát.
Neki csak egy jó lehetőség volt, hogy tegyen valamit a tárcája (és Új-Zéland egyik fő húzógazdasága) hasznáért.
június 23, 2009
Repülőjegy vásárlás, 2009
Tekintettel a magyar bürokrácia csodálatos működésére, csak a múlt héten tudtuk meg, hogy melyik az a nap, amikor feltétlen jelenésem van Budapesten. Erős aggodalmain voltak emiatt, hogy a rendelkezésre álló idő alatt mennyiért sikerül majd repülőjegyet szerezni augusztus végére.
A kutatást több irányból indítottuk, és végül meglehetősen jó eredménnyel zártuk, de érdemes végignézni a lépéseket és levonni a tanulságokat.
1. Utazási irodák, online és offline egyaránt:
Semmi szóba jöhető eredménnyel nem kecsegtetnek. A webes keresés során csak elborzasztó, háromezer dollár feletti (per fő) találatokkal szolgáltak. A Flightcentre-nek szoktak időnként versenyképes ajánlatai lenni, most a grandiőz 2775 dolláros Lufthansa-jegy volt a legjobb tippük.
Verdikt: Felesleges időpocsékolás, hacsak nincs fél évnél több idő az utazásig, vagy nincs alkalmunk valamelyik februárban rendezett utazási kiállításon megcsípni egy akciós ajánlatot.
2. Légitársaságok közvetlenül:
A legvegyesebb eredményt hozta a keresés. A Hobe által javasolt Emirates Airlines 2463 dolláros ajánlata sokáig nyerőnek tűnt. Becsülettel elvégeztem a házi-feladatot és közel tíz céget néztem végig: a FinnAir eszelős 5900 Euros (per fő) lehetőségétől kezdve az átlagos 3500-3700 dolláros jegyekig. 2007-ben az EVA Air-rel utaztunk kifejezetten kedvező áron, ők sajnos megszüntették az új-zélandi járataikat. Miután azonban az elmúlt két évben elszaporodtak a Transztasmán fapados lehetőségek, kíváncsiságból megnéztem, hogy mit tud az EVA Air mondjuk Brisbane-Bécs viszonylatban. Ez tegnap reggel történt, és a képernyőn a sokkoló 1600 dolláros ajánlat fogadott. Gyorsan végignéztem a lehetőségeket, és kiderült: a Pacific Blue 139 dollárért elvisz Brisbanebe. El sem akartam hinni, hogy megússzuk 1800 dollárból fejenként, és jól is tettem, mert mire hazaértem, hogy lefoglaljam a jegyeket már mind elkeltek: a legjobb ajánlatuk 2140 dollár volt. Ez még mindig jobbnak tűnt, mind bármelyik másik, de korántsem annyira szenzációs, mint amilyet elsőre találtam náluk.
Verdikt: mindenképpen érdemes a légitársaságok webes felületét direktbe felkeresni, jó látszik, hogy vannak jó ajánlataik, és időnként szenzációs akciókra is bukkanhat az ember. Tanulság viszont, hogy az ilyen akciós ajánlatokra azonnal le kell csapni, mert órák alatt elfogyhatnak a jegyek. A másik tanulság, hogy a fapados járatok megjelenésével érdemes végignézni az Ausztráliából induló járatokat is, mert NZ-OZ viszonylatban már gombokért lehet utazni.
3. Nagy Pihenés Travel
Tekintettel arra, hogy csak szuperlatívuszokban nyilatkoztak róluk – apám dicsérete pedig amennyire ritka, annyira szignifikáns –, gondoltam megér egy próbát, hátha van lehetőség rajtuk keresztül venni a jegyet. Felhívtam hát az irodát, Bajákiné Andreával ugyan nem tudtam beszélni, ezzel szemben egy kedves kollégája, Csajághy Péter (esetleg a testvére?) fogadott. Meg kell mondanom, hogy annyira kellemes meglepetés ért, amennyire csak lehetett: kedves, udvarias beszélgetés után végtelenül korrekt és gyors választ kaptam emailben; a nevem hallatán, azonnal beazonosítottak (pedig ugye apám már egy éve járt náluk), mindent összevéve olyan volt, mintha egy kiwi céggel beszéltem volna, csak magyar nyelven. Ezúton is köszönöm.
Verdikt: első tanulság, hogy van lehetőség innen Magyarországról foglalni jegyet. Második tanulság, hogy Magyarországon csak hozzájuk fordulnék, mert olyan minőségű szolgáltatást nyújtanak mind az ügyfélkezelésben, mind precizitásban, amit soha nem tapasztaltam Magyarországon. Nem ők tehetnek róla, hogy ennyi idővel az utazás előtt nem tudtak versenyképes ajánlattal szolgálni, ugyanakkor az általam talált egyik legjobb ajánlat (Emirates) szerepelt a levélben, és kedvesen még a helyi Korean Air elérhetőségét is megadták, mondván hátha innen helyből jobb ajánlatot kapok. Ha a Magyarországnak csak az egy része ilyen mentalitással bírna, mint ők, már nem fontolgatnák ennyien a kivándorlást.
4. Mirek Pistora
Zsuzsi ajánlatára – aki fél füllel tanúja volt, hogy a cseh származású Justice of Peace egyben utazási ügynök is –, Pappito segedelmével szereztük meg a számát. A hírek igen biztatóak voltak, állítólag szenzációs árakon tud jegyet szerezni és gyorsan. Nem kellett csalódnunk, Kriszti kora délután hívta fel őket, és mire hazaértem már meg is jött az email tőlük, amiben 5 ajánlat szerepelt 2250 - 2375 dolláros ártartományban.
Verdikt: ebben a pillanatban úgy tűnik, Mirek Pistoria verhetetlen. Nemcsak a legjobb ajánlatot adta, de gyorsan és precízen bonyolította a kérésünket.
Eredetileg szerettem volna, ha kijövünk fejenként 2500 dollárból és féltem, hogy az idő rövidsége miatt $3000 felett lesz a végösszeg. Ehhez képest az Thai Airways Auckland-Bécs viszonylata $2250-ért kifejezetten kellemes végeredmény – még az eredeti reményeimhez képest is $500 spórolás kettőnknek.
Engedélyt kértem és kaptam, így álljon itt Mirek Pistora elérhetősége:
Email: mireklydka@paradise.net.nz
Telefon: +64 9 4444401
Végső konklúzió:
Magyarországról továbbra is a Nagy Pihenést kell választani, itt Új-Zélandon pedig Mirek Pistoriát.
Ps.: a látogatásunk végső időpontja: augusztus 24.-től szeptember 8.-ig leszünk Magyarországon.
június 03, 2009
Mobiltelefónia az autóban
Új-Zéland egyike azon kevés (fejlett) államnak, ahol még nem tiltják a hagyományos, kézben tartott készülékkel végzett mobiltelefonálást vezetés közben. Ez az állapot azonban hamarosan megszűnik, az új Közlekedési Miniszterünk (Steven Joyce) a napokban jelentette be, hogy még az idén megszületik a törvény, amely megtiltja ezt.
A tiltásnak meglehetős társadalmi támogatottsága van, a felmérések szerint az autóvezető lakosság 76% egyetért vele, sőt két évvel ezelőtt már az ország két legnagyobb mobilkommunikációs cége – a Telecom és Vodafone – is a civil kezdeményezés mellé állt, épp ezért tűnik elsőre rejtélyesnek, hogy az egyébiránt mindent szabályozni szerető (csak Óvónéni Államnak csúfolt) Munkáspárti kormányzat, miért nem törvénykezett ez ügyben a regnálása alatt.
Ugyanakkor, ha közelebbről megvizsgáljuk a kérdést, mindjárt érthetőbb a hezitálás: kutatások kimutatták, hogy nem a mobiltelefon kezelése a legfigyelemelvonóbb vezetés közben, legalább ennyire veszélyes maga a beszélgetés – lett légyen szó kihangosított telefonon vagy éppen az utassal folytatottról –, de a dohányzás, a GPS vagy a fedélzeti zene kezelése is.
Az új törvény bevezetése ellen tiltakozó kisebbség éppen ezekre az érvekre hivatkozik: mondván ezzel az erővel be lehetne tiltani a az autórádió hallgatása mellett, a telefonkihangosítókon át, az utassokkal történő szóváltást is. David Farrar egyértelműen elvi síkon száll szembe az ötlettel – s amíg általában teljesen egyetértek vele az állami szabályozás minél kisebb szerepe ügyében, ez alkalommal – pusztán a praktikumot szem előtt tartva – én is többséggel tartok és helyeslem az új szabályozás tervezetét.
Mert lehet ugyan, hogy nem veszedelmesebb kézben tartott mobilról telefonálni, mint a Classic Breakfast-et hallgatni Jackievel meg Andrewval a Classic Hits-en, de hogy menetközben SMS-ezni életveszélyes, abban biztos vagyok. Ráadásul nemcsak kockázatos, hanem az egyik legbosszantóbb kiwi autóvezető szokás: nincs olyan nap, hogy ne szembesülnék olyan, az autópályacsúcs lassúságát kihasználó sofőrrel, aki az amúgy is akadozó forgalmat még jobban feltartja a mobilja nyomkodásával.
Az egyik kollégám, Michael, áldott csendes és visszahúzódó teremtés. A minap derült ki, hogy anger managment (düh-kezelésen) vesz részt: az autózást nem bírják az idegei – a végtelenül kényelmes, tötymögős kiwi tempót az elmúlt tizenöt évben sem sikerült megszoknia. Ezek után talán nem csoda, hogy a készülő törvénytervezetről szólva megjegyezte, hogy jobban örül neki, mint az áprilisi adócsökkentésnek.
május 26, 2009
Auckland, Harbour Bridge, 1959
Pappa írt két bejegyzést is az aucklandi Harbour Bridgeről, ezek elolvashatóak itt és itt. Csak az tudja ennek a hídnak a jelentőségét felmérni, aki az öböl túloldalán, mondjuk a North Shore-on lakik, és napi szinten jár a túlpartra dolgozni. A reggeli csúcsban a híd előtti autópálya-szakasz dugul be a legjobban, ahogyan délután is itt a legszűkebb a keresztmetszet. Szóval nekünk, az északi part magyarjainak különös fontossággal bír a híd, ezért előtúrtam az ötven évvel ezelőtti eseményeket megörökítő videó-felvételt.
május 22, 2009
Új-zélandi bevándorlás for dummies
Figyelmeztetés: Ez a bejegyzés nem neked szól, ha:
– kínai nagyszüleid már az első világháború előtt új-zélandi bevándorlóként megszerezték az új-zélandi állampolgárságot, de aztán kiváló helyzetfelismerő és jövőbelátó képességről tanúbizonyságot téve visszatértek a Mennyei Birodalomba;
– a szűk családod nagyobb része már új-zélandi állampolgár vagy legalább letelepedési engedéllyel (permanent residency) rendelkezik;
– ha világhírű művész vagy sportoló vagy;
– kizárólagosan rendelkezel jónéhány millió dollár felett;
– a Csendes-óceán bizonyos szigetein születtél és az anyanyelved a polinéz egy változata;
– ausztrál állampolgár vagy;
– esetleg sosem érdekelt Új-Zéland, sem turizmus, sem munkavállalás, sem letelepedés szempontjából; magadban mormogva erős esküvéssel fogadod, hogy soha nem is fog. (Ez esetben bizonyára véletlenül kerültél ide, ezért én kérek elnézést.)
Figyelmeztetés 2.: ez a bejegyzés erőteljesen egyszerűsít, az úgynevezett közérthető stílusban íródott. Ennek megfelelően egy csomó finomságát, apró nüanszát és kivételét nem tárgyalja a témának. Ennek a bejegyzésnek SEMMILYEN körülmények között nem célja, hogy:
– megspórold a bevándorlási ügynökkel való konzultációt;
– megspórold a Bevándorlási Hivatal által biztosított információk: a, felkutatását; b, elolvasását; c, értelmezését;
– megspórold a függelékben szereplő ajánlott irodalomként feltüntetett online források rendszeres olvasását, illetve értelmezését.
Ennek a bejegyzésnek a kizárólagos célja, hogy megadja azt az alapismeretet, aminek birtokában esélyed mutatkozik arra, hogy:
– ne ringasd hamis illúziókba magad;
– ne vesztegesd el az életed, minden eddig megszerzett vagyonod, valamint a jövődet;
– ne kergess az őrületbe kérdéseiddel bevándorlási ügynököket;
– ne kergess az őrületbe tetszőleges, Új-Zélandon már letelepedett, dolgozó vagy huzamosabb ideje tartózkodó, segítőkésznek tűnő magyar honfitársakat.
Figyelmeztetés 3.: Való igaz, hogy minden eset egyedi (egyedi háttér, egyedi lehetőségek, egyedi képességek, sors, szerencse, stb.) és hogy ez a bejegyzés a Figyelmeztetés 2.-ben foglaltak szerint erősen egyszerűsít, valamint bevallottan nem tárgyal minden szóba jöhető lehetőséget. Mindezek ellenére jelen bejegyzés egyik legfontosabb alaptézise: RÁD IS VONATKOZIK. (Nemcsak egyes neked tetsző, véletlenszerűen kiragadott momentuma, hanem az egész.) Még abban az esetben is, ha úgy gondolod, hogy nyomós okod van feltételezni, hogy ez rád nem vonatkozik, fogadd el alapvetésnek, hogy RÁD IS VONATKOZIK. Ezzel sok – a Figyelmeztetés 2.-ben megfogalmazott – kényelmetlenségtől megkímélheted magadat, illetve a későbbiek során csak kellemes meglepetés érhet.
Alapfogalmak:
Vízum: közkeletű hiedelem, hogy Új-Zéland turista célú felkereséséhez nem kell vízum (un. vízummentesen látogatható ország.) Ez nem igaz. Annyi a valóságtartalma, hogy nem kell előzetesen, a beutazás megkezdése előtt, az ország hivatalos képviseletétől engedélyt (vízumot) kérni. Az Európai Unió tagállamaiban belül magyar állampolgár valóban vízummentesen közlekedhet, a két dolog azonban nem ugyanaz.
Új-Zéland határára (pl. repülőtér) való érkezéskor, optimális esetben egy rövid kérdezősködés után, mintegy automatikusan turista vízumot pecsételnek az útlevélbe, azonban: a határőrnek illetve a Bevándorlási Hivatal munkatársának minden indoklás nélkül is jogában áll a belépést (turista vízumot) megtagadni, illetve a turista vízumot bizonyos megkötésekkel és korlátozásokkal megadni (általában: előre megszabva, hogy a vízum nem hosszabbítható meg, illetve a vízum birtokosa semmilyen körülmények között nem folyamodhat turista státuszának megváltoztatásáért.)
a vízumok következő fajtáit különböztethetjük meg:
Turista vízum: tipikusan az országba való belépéskor adják, leggyakrabban három hónapos időtartamra. A turista vízumot két alkalommal (megfelelő követelmények teljesítése esetén, pl. a tartózkodáshoz szükséges, fejenként és havonta minimum 1000 dolláros anyagi fedezet felmutatása mellett) lehet meghosszabbítani, alkalmanként három-három hónappal. Turistaként – nyomós indok híján – összesen kilenc hónapot lehet egyhuzamban Új-Zélandon tölteni.
A turista vízum nem jogosít:
– semmiféle munkavállalásra;
– semmiféle nappali tagozatos felnőttképzésen való részvételre.
Munkavállalói vízum (Munkavállalási engedély): Work permit/Work visa – Az egyszeri bevándorlójelölt szent grálja. Új-Zélandon – állampolgársággal vagy letelepedési engedéllyel nem rendelkező magyar állampolgár – csak munkavállalási engedély birtokában vállalhat munkát. A munkavállalási engedélyt az Új-Zélandi Bevándorlási Hivatal (New Zealand Immigration Services, NZIS) állítja ki, fizikai manifesztuma az útlevélbe ragasztott egész oldalas, hologrammal ellátott matrica, amely tartalmazza az érvényesség lejártát, illetve, hogy a munkavállaló hol (melyik cégnek) jogosult dolgozni. A munkavállalási engedély elbírálásának ideje néhány naptól néhány hónapig tart, a körülményektől függően – az elsődleges kérelmező beadványát általában két-három hét alatt elbírálják. A munkavállalási engedélynek tipikusan két formája létezik:
– Zárt, céghez kötött engedély, amely az érvényesség időtartama alatt csak és kizárólag a munka-ajánlatot(Job Offer) tett cég számára engedélyezi a munkát. Ha a munkavállaló másik cégnél kíván dolgozni, akkor újabb munkavállalási engedélyért kell folyamodnia.
– Nyitott munkavállalási engedély, amely az érvényesség időtartama alatt tetszőleges munkavállalást lehetővé tesz. A birtokosának nem kell új engedélyért folyamodnia, ha másik munkáltatónál kíván dolgozni. Nyitott munkavállalási engedélyt párkapcsolatra hivatkozva lehet igényelni, abban az esetben, ha a partnerünknek van munkavállalási engedélye, letelepedési engedélye vagy állampolgár.
A munkavállalási engedély megszerzésének feltételei, zárt munkavállalási engedély kapcsán:
– Szükséges egy munkáltató cég, aki alkalmazni kíván, erről hivatalos munka-ajánlatot (Job Offer) állít ki, tudja igazolni, hogy a pozíciót nyilvánosan hirdette, meg tudja indokolni, hogy miért éppen a jelöltet választotta;
– A munkáltató cég munkaszerződést ír alá a jelölttel;
– A jelölt referenciákkal illetve okirattal tudja igazolni, hogy a pozíció betöltéséhez szükséges végzettséggel és/vagy szakmai gyakorlattal rendelkezik;
– Erkölcsi bizonyítvány (Police certificate), az összes olyan országból, ahol a jelölt az elmúlt öt évben életvitelszerűen tartózkodott;
– Teljes-körű orvosi kivizsgálás zárójelentése (Medical Report), amely igazolja, hogy a jelölt egészséges (bizonyos betegségek, sőt az elhízottság is kizáró ok lehet);
– Amennyiben a betölteni kívánt állás nem szerepel a Hiányszakmák listáján, további követelmény, (a bejegyzés írásának időpontjában), hogy a munkáltató legalább évi bruttó 55.000 dollár fizetést ajánljon. Hiányszakma betöltése esetében nincs ilyen fizetési megkötés, de a Bevándorlási Hivatal a gyanúsan alacsony fizetési ajánlatokat kiemelt ellenőrzésnek veti alá, adott esetben a munkavállalási engedélyt megtagadja.
Nyílt munkavállalási engedély (Open Work Permit) megszerzésének feltételei:
– Legalább egy éves partnerkapcsolat igazolása valakivel, aki legálisan dolgozhat Új-Zélandon. Alapesetben a zárt munkavállalási engedélyért folyamodó partnereként igényelheti a jelölt – a két kérelmet akár egyszerre is be lehet nyújtani. Értelemszerűen, ha a Bevándorlási Hivatal megtagadja a zárt engedély kiadását, úgy meg fogja a tagadni a nyílt engedélyt is.
– A partnerkapcsolat bizonyítására alkalmas többek között: közös lakcím, közös bankszámla, közös fotók, ismerősök és a családok hitelesített nyilatkozatai. (Házassági anyakönyvi kivonat illetve közös gyerek kifejezett előny.);
– Erkölcsi bizonyítvány (Police certificate), az összes olyan országból, ahol a jelölt az elmúlt öt évben életvitelszerűen tartózkodott;
– Teljes-körű orvosi kivizsgálás zárójelentése (Medical Report), amely igazolja, hogy a jelölt egészséges (bizonyos betegségek, sőt az elhízottság is kizáró ok lehet).
A munkavállalási engedély (Work Permit) jogosít munkára, azonban az ország elhagyásakor érvényét veszíti. Ennek elkerülésére az un. munkavállalói vízum (Work Visa) szolgál, amely lehetővé teszi, hogy az ország elhagyása után, a visszatéréskor ne kelljen újabb engedélyért folyamodni. A Work Visa érvényessége megegyezik a Work Permit érvényességével. A Két dolog nem ugyanaz. Olyan van, hogy rendelkezel munkavállalási engedéllyel, de nincs munkavállalói vízumod, ennek ellentéte nem fordulhat elő. Érvényes munkavállalási engedély birtokában – külön díj megfizetése ellenében – lehet igényelni a munkavállalói vízumot, ennek elbírálása és megadása automatikus folyamat, leggyakrabban egy hét alatt megtörténik, és az útlevélen kívül semmi sem kell hozzá.
Tanuló vízum/Tanuló engedély (Student Permit/Student Visa): szándékosan nem térek a nagykorúságukat még be nem töltött gyerekek helyzetére; kizárólag a bevándorlást segítő felnőttképzés érintem felületesen. Ebbe a kategóriába is két esetet sorolok önkényesen, az angol nyelvtanulást illetve a későbbi letelepedést megkönnyítő hiányszakmát oktató és elismert végzett adó iskolákat.
Lehetőség van legálisan Új-Zélandon tartózkodni tanulás céljából, amelynek a következőek az előnyei:
– a tanuló engedély birtokában a tanulónak engedélyezett, hogy egy héten annyi órát dolgozzon, ahány órát tanul (tipikusan 15-20 óra hetente);
– a tanuló engedély birtokosának partnere nyílt munkavállalási engedélyért folyamodhat (lásd feljebb);
– egyes iskolák elvégzése után a tanuló automatikusan nyílt munkavállalási engedélyt kaphat egy bizonyos időre;
– a letelepedési engedély kérvényezésekor a hiányszakmás képesítés és ennek elismertetése nem probléma;
– munkakereséskor/vállaláskor az új-zélandi képesítés kifejezett előny.
Figyelem: Hiányszakmás képesítést adó iskola elvégzése nem jelent automatikus letelepedési engedélyt(Permanent Residency).
A tanuló engedély megszerzésének feltételei elsősorban anyagi természetűek, az engedélyért folyamodónak igazolnia kell, hogy:
– az iskolába felvették, a tandíjat kifizette;
– megfelelő anyagi fedezet áll rendelkezésére (kilenc hónapnál rövidebb tartamú iskola esetében havi $1000, ennél hosszabb esetében évi $10.000), hogy a tanulmányai végzésének idejére megélhetése biztosítva legyen (Az iskola mellett majd dolgozom, és ebből tartom fent magam, nem fogadható el a Bevándorlási Hivatal szerint);
– két évet meghaladó tartózkodás esetén szükséges az erkölcsi bizonyítvány és teljes-körű orvosi kivizsgálás zárójelentése (lásd munkavállalási engedélynél leírtak);
– rendelkezik megfelelő szállással.
Az iskolák tandíja évi 6-8000 ezer dollárnál kezdődik, a határ a csillagos ég.
Vállalkozói vízum: feltételezi, hogy van százezer dollárnál jelentősen több befektetni való vagyonod, és nemcsak elgondolásod, de kész üzleti terved is.
Letelepedési engedély (Permanent Resident Permit/Returning Resident Visa): Új-Zéland bevándorló barát ország, bevándorlási törvényei és szabályai a képzett munkaerőt preferálják; rendszere pont alapú. Egy sajátos pontrendszer alapján, különböző dolgokért lehet pontokat kapni, ezek főképp az alábbiak:
– az igazolható(!) és elismert(!) végzettség/képzettség;
– igazolható(!) munkatapasztalat;
– jártasság hiányszakmában;
– érvényes új-zélandi munkáltatói ajánlat (Job Offer) vagy munkahely;
– kor;
– a partner igazolható(!) és elismert(!) végzettsége/képzettsége.
Általánosságban elmondható, hogy az új-zélandi munkahellyel rendelkezők számára elegendő 100 pont felmutatása (ebből 50 pont önmagában a munkahely után jár), míg helyi állással még nem rendelkezők számára 140 pont a kívánatos.
Letelepedési engedélyért lehet folyamodni Magyarországról is, nem szükséges hozzá Új-Zélandon tartózkodni. A letelepedési engedély kérelmének elbírálása minden megadott információ alapos ellenőrzésével jár, az elbírálás időtartama a kérelem beadásának helyétől függően 3 hónaptól akár két évig is tarthat.
A pontrendszerben nyerhető pontokra való jogosultság igazolásán túl, az alábbiakra van szükség a letelepedési engedély megszerzéséhez:
– Erkölcsi bizonyítvány (Police certificate), az összes olyan országból, ahol a jelölt az elmúlt öt évben életvitelszerűen tartózkodott;
– Teljes-körű orvosi kivizsgálás zárójelentése (Medical Report), amely igazolja, hogy a jelölt egészséges (bizonyos betegségek, sőt az elhízottság is kizáró ok lehet);
– a megfelelő angol nyelvtudást igazoló (minimum) IELTS 6.5 pontos nyelvvizsga.
Párok(családok) esetében elég, ha az un. Elsődleges Jelentkező (Principal Applicant) rendelkezik a megfelelő mennyiségű ponttal, partnere (és esetleges gyermekeik) is megkapja(ák) a letelepedési engedélyt, ha a jelentkezés sikeresen végződött.
A letelepedési engedély gyakorlatilag ugyanolyan jogokat biztosít, mint az állampolgárság, az alábbi kitételekkel:
– az első két évben évente minimum 180 napot kell életvitelszerűen Új-Zélandon tölteni;
– az első két évben nem jár semmiféle szociális segély;
– nem jár új-zélandi útlevél.
Állampolgárság: állampolgárságért a letelepedési engedély megkapásától számított 5 év múlva lehet folyamodni. A procedúra – az igény bejelentésétől számítva – hat hónap-egy évet vesz igénybe. Automatikusan állampolgár lesz ugyanakkor az az Új-Zélandon született gyermek is, akinek legalább egyik szülője állampolgár vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik.
Szószedet:
Hiányszakmák (Skill Shortage List): egészen magáért beszélő elnevezés, de azért érdemes körbejárni. Ezek azok a szakmák, amelynek művelőiből kevesebb akad, mint amennyire szüksége lenne az új-zélandi gazdaságnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy azon szakmák esetében, amelyek nincsenek rajta ezen a listán, van elég helyi szakember is. Ezt tessék alaposan átgondolni és levonni a következtetéseket.
Itt tudod megnézni a hiányszakmák listáját: Azonnali Hiányszakmák Listája, Hosszútávon Hiányszakmák Listája.
Túltartózkodás (Overstay): a vízumban meghatározott időn túl Új-Zélandon tartózkodni illegális. Amennyiben lebuksz (és hidd el, csak idő kérdése), azonnal kitoloncolnak, és még arra sem kapsz időt, hogy összecsomagolj. A lebukást követően fogva tartanak és az első repülőre felültetnek, ami Magyarországra tart.
Feketemunka: előfordulhat, hogy valaki egy későbbi munkaajánlattal kecsegetetve, vagy azt állítva, hogy az egész nem is lényeges – feketén ajánl munkát. Ezt a törvény szigorúan bünteti: a rajtacsípett bevándorlót azonnal kitoloncolják, a céget/vállalkozót megbüntetik esetleg börtönbe csukják. Ha egyszer feketén kezdtél el dolgozni, biztos lehetsz benne, hogy:
– a minimálbérnél is kevesebb pénzt fogsz kapni;
– sosem fogsz munkaajánlatot kapni;
– és ha valaha kiderül a dolog, akkor a munkáltatód rád keni az egészet, arra hivatkozva, hogy te azt állítottad, hogy jogosult vagy a munkára.
Összefoglalás:
1. Turistaként kilenc hónapot tartózkodhatsz Új-Zélandon, nem vagy jogosult munkát vállalni vagy nappali tagozaton tanulni.
2. Tanuló vízummal tanulhatsz és dolgozhatsz is legálisan, ez azonban jelentős költségeket jelent.
3. Munkavállalási engedélyt akkor kaphatsz, ha találsz egy megfelelő munkaadót, aki munkát ajánl és ez a munka hiányszakmához kötődik vagy legalább évi bruttó 55.000 dolláros fizetéssel jár.
4. Letelepedési engedélyt akkor kaphatsz, ha pontrendszerben összegyűjtöttél minimum száz pontot és van új-zélandi, hiányszakmás munkahelyed vagy összegyűjtöttél 140 pontot, bárhol is élj.
5. Állampolgárságot akkor kaphatsz, ha már legalább öt éve rendelkezel letelepedési engedéllyel.
A bevándorlás anyagi vonzatai tekintetében kötelező olvasmány Imma posztulátuma. A munkavállalási esélyeid tekintetében kötelező olvasmány Rita posztulátuma és az azt környező szövegtest illetve hozzászólások.
Mielőtt mást kérdeznél, végy elő egy papírt és válaszold meg a következő kérdéseket:
– Tudsz beszélni angolul? (Ismered-e a nyelvet és nem félsz-e használni?)
– Van megfelelő anyagi fedezeted?
– Van megfelelő és igazolható végzettséged?
– Van megfelelő és igazolható/ellenőrizhető szakmai gyakorlatod?
– A végzettséged/képzettséged Hiányszakmának számít?
– Egészséges vagy?
– Van erkölcsi bizonyítványod?
Végezetül a néhány nemrégiben felvetődött kérdés:
Lehet-e úgy munkavállalási engedélyt(Work Permit) szerezni, hogy nincs munkaajánlatod?
– Csak úgy, ha a partnered jogosult Új-Zélandon dolgozni.
Lehet-e egyből állampolgárságért folyamodni?
– Nem.
Alapíthatsz-e céget turistaként és ez segít-e a letelepedsében.
– Igen, alapíthatsz. Ha azonban turistaként alapítottál céget, abban nem dolgozhatsz (nem adhatsz ki magadnak munkaajánlatot), a munkavállalási engedély/letelepedési engedély megszerzésének feltételei továbbra is a már tárgyaltaknak megfelelően alakulnak.
– Ha van 100+ ezer dollárod és megvalósítható üzleti terved, akkor Vállalkozói vízummal tudsz vállalkozni, dolgozni és ez később hozzájárulhat a letelepedési engedély megszerzéséhez.
Te már új-zélandi lakos/állampolgár vagy. Miért nem alapítasz céget, az adna nekem munkaajánlatot én meg nem lennék hálátlan.
– Sok oka van annak, hogy ezt nem tesszük. A legeklatánsabb – értsd, nem azért telepedtünk le Új-Zélandon, hogy törvényszegőként, ügyeskedőként ápoljuk a magyar hagyományokat – okon kívül a Bevándorlási Hivatal ellenőrzi a munkaajánlatot adó céget. Ha ez egy pár hetes/hónapos vállalkozás, amelyet 100 dollár alaptőkével hoztak létre és nincs bevétele illetve ténylegesen ellenőrizhető üzleti tevékenysége, akkor nemcsak hogy nem kapod meg a munkavállalási engedélyt és kipenderítenek téged az országból, de a segítőkész cégvezetőt is megbüntetik. Én még a te kedvedért sem kockáztatom, hogy egy mérsékelt állagú börtöncellában kössek igazán közeli ismeretséget az kiwi gangek tagjaival.
Függelék:
Kötelező olvasmányok:
Új-zélandi Bevándorlási Hivatal
Vezsenyi Hajnalka bevándorlási ügynök
Magyarok.co.nz közösségi portál
Immacolata blogja
Pappito blogja
május 21, 2009
Akinek még az idén lejár az útlevele
Szentirmay Klára levelét teszem közzé:
Tisztelt Honfitárs!
Kérem, amennyiben még az idén lejár a magyar útlevele, sürgősen hívja fel az illetékes tiszteletbeli konzulját. Amennyiben Őt nem éri el, hívjon engemet pénteken 10:00 óra után a 04-9737507 számon.
Megkérném, amennyiben esetleg barátait is érintheti, szóljon nekik – hátha nem szerepelnek az emaillistán.
Az illetékes tiszteletbeli konzulok elérhetősége:
Szabó Miklós, a Waikato és északra fekvő területre felelős
tel:+64 9 376-3609, e-mail: miklos.szabo@slingshot.co.nz
Szentirmay Klara, a Waikato-tól délre fekvő területre, valamint Nelson és északra fekvő területre felelős
tel: +64 4 973 7507, e-mail: consul@hungarianconsulate.co.nz
Kollár Judit, a Nelson-tól délre fekvő területre felelős
tel:+64 3 355-3231 or +64 21 614-426, e-mail: judy@aspiring.ac.nz
május 20, 2009
Popzene Új-Zélandon
Méltatlanul keveset foglalkoztam eddig a kiwi popkultúrával, pedig azt gondolom, sok mindent elmond egy országról az is, hogy milyen zenekarok az igazán népszerűek. Az efféle híradásaim gyakoriságát persze nyilván károsan befolyásolja a cseppet sem tipizálható média fogyasztási szokásom, ami ugyanakkor nem mentség. A minap (azt hiszem cseppet sem bántó éllel, de én azért magamra vettem:) jegyezte meg valaki, hogy el sem tudja képzelni, hogy milyen lehet felénk a mindennapi átlagos ember. Erre ma reggel szokás szerint a ClassicHits-et hallgatva belebotlottam a Smashproof nevű dél-aucklandi hip-hopp, rap bandába, akik (az érthetőség határát súroló beszédhibán kívül), mint kiderült, egy 23 éves rekordot állítottak fel azzal, hogy a Brother c. számuk 11 héten keresztül vezette az új-zélandi toplistát, és most a Zátony legnépszerűbb zenekarának számítanak.
Érdemes végighallgatni őket, méginkább végignézni a klipet: Új-Zélandnak, Auckland-nek van ilyen arca is, mégha a napi életben nem is szembesülünk vele. Azért, ha erre lennék kíváncsi, tudom, hogy merrefelé induljak.
Következzék tehát a 2009-es év legnépszerűbb kiwi zenekara: a Smashproof, Gin Wigmore-ral kiegészítve.
Magáról a számról, illetve a zenéről nem tudok sokat nyilatkozni – a véleményem nyilván nem mérvadó. Aki ismer, tudja, hogy alapvetően (a barátaim által csak) "temető-zenének" csúfolt stílust kedvelem. Ismerve ugyanakkor a helyi viszonyokat, valahogy mégiscsak helyénvalóbbnak érzem a maori gengszterreppet, mint ennek a szánalmas kelet-európai megnyilvánulásait.
Azonban, ha már a kiwi popzenéről beszélgetünk, had említsem meg Bic Runga-t, aki szintén sztár, és még kedvelem is (úgy értem, bizonyos körülmények között magamtól hallgatom a zenéjét):
illetve a The Feelers nevű christchurch-i zenekart, akik dallomos rockot játszanak, és akiket szintén szívesen hallgatok.
május 19, 2009
Elismert végzettségek
Amíg a múltkor a rossz hír hozójaként nem voltam boldog, hogy a bevándorlási ügyekben beállt változásokról kell hírt adnom, úgy most örülök – igazán nagy lépés történt, ami megkönnyíti és főleg olcsóbbá teszi a bevándorlást.
Május 25.-vel 74 magyar felsőoktatási intézmény felkerült az Elismert Végzettségek listájára (Recognised Qualifications) így a Képzett Bevándorlás metódust választóknak nem kell az NZQA-val minősíteniük a diplomájukat, ha az alábbi listában szereplő intézménynél szerezték azt, az évjáratban feltüntetett évben, vagy később. Az NZQA minősítés híresen lassú, nyögvenyelős és főleg drága volt, így ennek az elmaradása igazán nagy segítség.
A listát az Immigration honlapjáról másoltam, bizonyos helyeken egyszerűsítettem, ezért kérlek, tekintsétek csupán tájékoztató jellegűnek. A hivatalos pdf-et, itt lehet letölteni, a Magyarországra vonatkozó információk az 54 oldalon kezdődnek.
| Magyar végzettség | NZ Minősítés | Pont |
| Fõiskolai Oklevél | Level 7 | 50 |
| Alapfokozat / Alapképzés (Bachelor degree) | Level 7 | 50 |
| Egyetemi Oklevél (5 year program) | Level 8 | 50 |
| Egyetemi Oklevél (1 year short-cycle) | ||
| Follows an undergraduate or first diploma or degree | Level 8 | 50 |
| Egyetemi Oklevél (2 years short-cycle) | ||
| Awarded only by universities | Level 9 | 50 |
| Mesterfokozat / Mesterképzés (Master degree) (1 year) | Level 8 | 50 |
| Mesterfokozat / Mesterképzés (Master degree) (2 years) | Level 9 | 50 |
| Candidatus Scientiarum (CSc) | ||
| Awarded by State Committee for Scientific degrees | ||
| or | ||
| Doctor Scientiarum (DSc) | ||
| Awarded by State Committee for Scientific degrees | Level 10 | 50 |
| Egyetem/Főiskola | Évjárat |
| Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest | 2006 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | 2004 |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | n/a |
| Debreceni Egyetem | 2000 |
| Debreceni Református Hittudományi Egyetem | 1998 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | n/a |
| Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest | 1998 |
| Kaposvári Egyetem | 2000 |
| Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest | 1993 |
| Közép-európai Egyetem, Budapest | 2005 |
| Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest | 1971 |
| Magyar Iparművészeti Egyetem | n/a |
| Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest | n/a |
| Miskolci Egyetem | 1990 |
| Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest | n/a |
| Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron | 2000 |
| Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, Budapest | 2000 |
| Pannon Egyetem, Veszprém | 2006 |
| Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest | 1999 |
| Pécsi Tudományegyetem | 2000 |
| Semmelweis Egyetem, Budapest | n/a |
| Széchenyi István Egyetem, Győr | 1968 |
| Szegedi Tudományegyetem | n/a |
| Szent István Egyetem, Gödöllő | n/a |
| Színház-és Filmművészeti Egyetem | 1965 |
| Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest | 1999 |
| A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest | 1999 |
| Adventista Teológiai Főiskola, Pécel | 1999 |
| Állami Balett Intézet | 1990-1995 |
| Általános Vállalkozási Főiskola | 1996 |
| Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác | 2006 |
| Baptista Teológiai Akadémia, Budapest | 2000 |
| Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest | 2006 |
| Budapest Kortárstánc Főiskola | 2003 |
| Budapesti Gazdasági Főiskola | 2000 |
| Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola | 2000 |
| Budapesti Műszaki Főiskola | 2000 |
| Dunaújvárosi Főiskola | 1999 |
| Egri Hittudományi Főiskola | 1999 |
| Eötvös József Főiskola, Baja | 1998 |
| Esztergomi Hittudományi Főiskola | 1999 |
| Eszterházy Károly Főiskola, Eger | n/a |
| Gábor Dénes Főiskola, Budapest | 2006 |
| Győri Hittudományi Főiskola | 1998 |
| Harsányi János Főiskola, Budapest | 2001 |
| Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, Budapest | 1999 |
| IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest | 2006 |
| Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös | 2003 |
| Kecskeméti Főiskola | 1997 |
| Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár | 2000 |
| Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen | 1996 |
| Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest | 1998 |
| Magyar Testnevelési Főiskola | until 1990 |
| Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya | 1999 |
| Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelő Intézete, Budapest | 2005 |
| Nyíregyházi Főiskola | 2006 |
| Pápai Református Teológiai Akadémia | 2000 |
| Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola | 1999 |
| Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest | 1999 |
| Rendőrtiszti Főiskola, Budapest | 1999 |
| Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest | 1999 |
| Sárospataki Református Teológiai Akadémia | 2006 |
| Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola, Budapest | 2000 |
| Szegedi Hittudományi Főiskola | 1998 |
| Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza | 1998 |
| Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc | 1998 |
| Szent Pál Akadémia, Budapest | 1999 |
| Szolnoki Főiskola | 1998 |
| Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas | 2006 |
| Tomori Pál Főiskola, Kalocsa | 2003 |
| Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola | 1998 |
| Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest | 2006 |
| Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest | 2000 |
| Zsigmond Király Főiskola, Budapest | 2006 |
május 14, 2009
Semmi rejtegetni való
Az Air New Zealand egyre erősödő konkurenciával kénytelen szembenézni, előbb a Pacific Blue kezdett alaposan aláígérni a belföldi és a térségbeli árainak, nemrég pedig megérkezett a Jetstar is, akik például 119 dollárért visznek Aucklandből Sydneybe. Csak emlékeztetőül: amikor apám itt járt, az Auckland – Queenstown jegyért is többet fizettünk ennél egy kicsit.
Az nemzeti légitársaság marketingstratégái az ellentámadás során magát a "fapados" repülést vették támadás alá, és a legújabb reklámfilmből kiderül, hogy a hagyományosan konzervatív kommunikációt nem féltek valami merészebbre cserélni.
A testfestés Carmel McCormick munkája, aki a műfaj legnagyobb sztárjának számít itt a Zátonyon. A videó egyébként célt ért: egyetlen hét alatt már háromszázezren látták.
május 12, 2009
17 pótolhatatlan dolog a magyar konyhából
Az ItalianJob blogban találtam egy kiváló listát, hogy a külföldre költözött magyaroknak miféle nélkülözéssel kell szembenézniük az élelmiszerek tekintetében. A lista jó :), ám sok tekintetben nem állja meg a helyét a Zátonyon is, ezért a kiegészítése mellett döntöttem, külön hangsúlyozva, hogy felénk kicsit nehezebb pótolni a hiányt, tekintettel arra, hogy nem lehet havonta elugrani Budapestre, hogy a csomagtartónyi finomsággal térjünk haza.
Íme, az eredeti lista:
– tejföl,
Nekünk van olyan, ami nagyon hasonlít a magyar tejfelhez, ezért ez nem érvényes.
1. túró,
Túró nálunk sincs, Cottage Cheese, amit itt annak neveznek, csak nagyon távolról emlékeztet rá.
– kefír,
Az Eurodellben hibátlan kapható, úgyhogy ez sem érvényes.
– meggy,
Magyar megy konzerv kapható minden Foodtownban, ismét nem érvényes.
2. TV paprika,
No ezzel már baj van: időszakosan a Takapuna piacon, szerb háztájit lehet kapni, de egy évben mindössze két-három hónapig. Tényleg, meg tudná valaki mondani, hogy miért TV?
3. zellergumó,
Nincs. That simple.
– fehérrépa,
Van, éppen annyira közönséges, mint Magyarországon.
– mák,
Van, bár csak kínai fűszeresnél, 50 grammos kiszerelésben, méregdrágán.
– kávékrémpor,
Erről azt sem tudom, mi fán terem.
4. trappista sajt,
Nincs. That simple.
– kifli,
Van, de persze nem olyan, mint amit megszoktunk, később erről bővebben.
5. jó húsos töpörtyű,
Nincs, mégcsak hústalan sem.
– kovászos uborka,
A magyar hentesnél illetve az EuroDellben előfordul.
– vajkrémes-habos torták,
Van. A kínai cukrászok egész szenzációs színvonalon képesek működni.
– zöldbab (ami sárga vagy cirmos és főzelékbe rakják),
Ez a sárga fajta itt sincs, rendes zöldbab viszont van minden mennyiségben.
– nagymama féle lekvár, amiben a lekvár leginkább gyümölcsből és nem zseléből van,
Láttam már igazán jó házi-lekvárat, úgyhogy inkább azt mondanám, hogy van.
6. őrölt paprika normális kiszerelésben (ami itt van az barna és kis fűszertartó üvegcsében árulják aranyáron),
Nincs, semmilyen kiszerelésben. A magyar hentesnél kapható, általában lejárt szavatosságú, és drága.
Ez pedig a kiegészítésem:
7. sertészsír,
Csak a magyar hentesnél, és ott sem mindig.
8. libahús,
Még nyoma sincs.
9. libamáj,
Évek óta nem ettem, pedig...
10. pulykahús,
Elvétve, azt hiszem csak karácsony előtt kapható.
11. édesvízi hal,
Nyomokban sincs. Az egyetlen lehetőség, ha saját magadnak fogod.
12. füstölt sajt,
Egyszer Rotorman vett valahol, de azóta sem sikerült megismételnem ezt a bravúrt.
13. erős pista, piros arany, gulyás krém,
Kicsiségnek tűnik, tudom, de nagyon tud hiányozni.
14. pörköltszaft kocka, tyúkhúsleves kocka, meg egyáltalán a megszokott ételízesítő termékek,
Ezek hiánya sem tűnik komolynak, de megakadályozza, hogy a megszokott ételek ugyanolyan ízűre sikerüljenek.
15. péksütemény, kenyér,
Ezt a legnehezebb megszokni. Van persze minden, de az íze és állaga még nyomokban sem hasonlít a magyar pékárukéhoz. Egyetlen egyszer ettem finom kenyeret, a CAC étteremben, de mint kiderült, egy kis vidéki pékség szállít nekik, tehát gyakorlatilag elérhetetlen.
16. savanyú káposzta,
Konzervben van, de töltött káposztát kénytelen az ember nyers káposztából csinálni.
17. torma, tormakrém.
Van persze Horseradish néven, de annyira távol áll az íze a megszokottól, hogy inkább felvettem a listára.
A klasszikus hungarikumokat – téliszalámi, rendes kolbász, túrórudi, pálinka, mazsolás krémtúró – már fel sem sorolom. Persze, ugyanakkor meg van egy csomó olyan csodálatos dolog, amit Magyarországon nem kapható, de ez talán egy külön posztot érdemelne.
május 11, 2009
Békebírók Új-Zélandon
A minap különböző ügyeim intézéseihez meghatalmazásokat kellett írnom és hitelesítenem. Ismerve a magyar bürokráciát, meg sem kíséreltem a helyi lehetőség után nézni, hanem felhívtam tiszteletbeli konzulunkat – mert természetesen Magyarországnak nincs hivatalos, államilag finanszírozott diplomáciai képviselete Új-Zélandon, a legközelebbi nagykövetség és konzulátus itt a szomszédos Ausztráliában található, oszt-poszt, ha három és fél ezer kilométer az egész –, időpontot kértem tőle, és sokkot kaptam, amikor közölte, hogy az aktuális konzuli díj az aláírásom hitelesítéséért 54 ausztrál dollár lesz, meghatalmazásonként (szerencsére nem példányonként, hanem okiratonként). Másnap kicsit pufogtam a kollégáknak emiatt, amikor a főnököm ártatlanul megkérdezte, hogy miért nem megyek békebíróhoz (Justice of Peace), azok megcsinálják ingyen, akár a hétvégén is. Tartott egy elgondolkodtató kiselőadást a békebírók szerepéről – és ebből született ez a bejegyzés –, ám én mégsem mertem megkockáztatni, a fenének van szüksége rá, hogy két hét múlva kiderüljön, Magyarországon a kutyának sem jó a helyi közjegyzőnek megfelelő autoritás tanúsítványa, és kezdhetem elölről a processzust. Mindenesetre a hallottak felkeltették a figyelmemet – különösképpen az ingyenességnek az emlegetése, így elhatároztam, hogy utánanézek, mi fán terem a békebíróság intézménye. (Azután, mintegy slusszpoénként kiderült, szándékaim ellenére mégiscsak békebíró hitelesítette a papírjaimat, igaz nem JP minőségében, hanem tiszteletbeli magyar állami képviselőként, mert a konzulunk is JP, mintegy mellesleg.
A békebíróság igazi angolszász intézmény, nemigen találtam hozzá foghatót még a többi európai országban sem. Története a középkorra nyúlik vissza: Első "Oroszlánszívű" Richárdnak tulajdonítják, hogy 1195-ben lovagokat bízott meg, hogy különböző vidéki tartományokban őrizzék és fenntartsák a békét. 1327-ben már törvény szabályozta a Béke Fenntartóinak (Conservators of the Peace) vagy Őreinek (Wardens of the Peace) a szerepét. A Justice of Peaces megnevezés már 1361-ből származik, III. Edward uralkodásának idejéből. A törvény szövege szerint:
"That in every county of England shall be assigned for the keeping of the peace, one lord and with him three or four of the most worthy of the county, with some learned in the law, and they shall have the power to restrain the Offenders, Rioters, and all other Barators, and to pursue, arrest, take and chastise them according to their Trespass or Offence".
azaz
Anglia minden megyéjében ki kell jelölni a béke őrizőit, egy lordot és hármat vagy négyet a megye legkiválóbbjai közül, akik ismerik valamennyire a törvényeket, és akiknek hatalom adatik, hogy megfékezzék a bűnözőket, lázadókat és minden egyéb csalókat, és üldözhessék, elfoghassák és megfenyíthessék ezeket, a vétkük vagy bűnük szerint.
A békebírók szerepe azután az évszázadok során sokat változott, de a tizenkilencedik századtól napjainkig nagyjából állandósult: a közösségi igazságszolgáltatás pártatlan és feddhetetlen képviselői, akik szűkebb környezetükben segédkeznek az államgépezetnek a rend fenntartásában.
Új-Zéland első békebíróját 1814-ben nevezte ki az ausztrál Új-Dél-Wales kormányzója, Thomas Kendall misszionárius személyében. Miután Új-Zéland 1840-ben hivatalosan is a Brit Birodalom kolóniájává vált, törvény kötelezte a kormányt, hogy további békebírókat nevezzenek ki.
A békebíróság intézménye – bár csökkentett hatalommal – továbbra is fontos szerepet tölt be, nemcsak Új-Zélandon, de a Brit Nemzetközösség legtöbb országában is.
A béke bíró lokális közösségének elismert és megbecsült tagja, tisztéért, munkájáért semmiféle ellenszolgáltatás nem jár, közreműködéséért pénzt nem kérhet és nem fogadhat el.
Új-Zéland a JP-k két kategóriáját különbözteti meg: léteznek általános békebírók és képzett/minősített békebírók (ők azok, akik jogilag képzettek).
Az általános (egyben az összes) békebírók feladatai:
– Tanúskodás különböző dokumentumok aláírásakor,
– Dokumentumok, másolatok hitelesítése,
– Felhatalmazások, eskük és tanútételek megerősítése és nyilvántartásba vétele.
Ezen felül, a minősített békebírók (jelenleg 460 van belőlük a Zátonyon) feladatai:
– Vádak összefoglalójának meghallgatása,
– Előzetes bírósági meghallgatások lebonyolítása,
– Közlekedési vétségek esetén a bírói teendők ellátása,
– Szabadlábra helyezési ügyekben eljárás,
– Házkutatási parancsok kiadása.
Amíg az általános JP engem a magyar közjegyzői feladatkör ellátóira emlékeztet, addig a minősített JP-ket nem is tudom igazán hová helyezni: sok szempontból alacsonyabb szintű bírókra hajaznak, de hangsúlyoznám, hogy mindezeket a feladatokat ingyen, társadalmi munkában látják el.
Manapság már nem feltétel, hogy a békebíró a megye 3-4 legvagyonosobbjai közé tartozzon, ám a feddhetetlen előélet, közösségi szerepvállalás és a stabil anyagi háttér továbbra is elvárás. Gyakorlatilag bárki új-zélandi állampolgár, aki az előbb felsoroltaknak megfelel, békebíró lehet. A jelentkezés szándékát a lakóhely parlamenti képviselőjénél kell jelezni, mert a békebírók jelölését kizárólag parlamenti tagjaitól fogadja be az Igazságügyi Minisztérium. Az adekvát ellenőrzések után (erkölcsi bizonyítvány, hitelképességi vizsgálat), a jelöltet a helyi bíróság egy kirendelt képviselője interjúztatja, majd a tapasztalatait bizalmas jelentésben megküldi a Minisztériumnak. Ha az összegyűjtött adatok alapján megfelelőnek tűnik a jelölt, megindul a kiképzési fázis: a szükséges tananyag elsajátítására négy hét áll a rendelkezésre, melyet a Békebírók Királyi Szövetsége személyes konzultációval segít. A sikeres vizsgát követően az Igazságügyi Miniszter javaslatára Új-Zéland Főkormányzója nevezi ki a jelöltet békebíróvá, akinek a kinevezés elfogadását esküvel kell elfogadnia.
A békebírói kinevezés élethosszigra szól, de azért el lehet veszíteni – bármely börtönbüntetéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetése, illetve a csőd (magán vagy céges), a JP státusz megszűnését vonja maga után.
Noha a törvény erről nem rendelkezik, de íratlan szabály, hogy nem lehet békebíró, aki:
– parlamenti képviselő,
– ügyvéd,
– jogtanácsos,
– orvos,
– az igazságszolgáltatásban dolgozik,
– pap, vagy valamely egyháznak dolgozik.
Ugyanakkor minden polgármester és önkormányzati képviselő JP a hivatala idejére, ám ha ezt a funkciójukat meg kívánják őrizni a tisztségük lejártával, akkor ugyanazon a procedúrán kell keresztül menniük, mint bármely más halandónak.
A békebírói jelzés, a JP –,amely talán az egyetlen (bár nyilván nem megvetendő) kézzelfogható hozadéka a funkciónak – használata is szigorúan szabályzott: nem használható a személyazonosságot igazoló iratokban (útlevél, jogosítvány), kereskedelmi hirdetésekben, választási hirdetésekben, és hivatalos megnyilvánulásokban, amelyek nem közvetlenül a békebírói hivatallal kapcsolatosak.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szabályozás teljességgel kiszűri, hogy a békebírósággal járó társadalmi elismerést kézzel fogható kereskedelmi előnyre lehessen váltani.
Azt hiszem, a működő demokráciákat éppen az ilyen hivatalok és betöltőik mozgatják: élethosszig tartó, önként vállalt munka, kötelezettségek és felelősség, minden kézzelfogható előny nélkül.
