szeptember 25, 2009

Miniszterelnök a Letterman Showban

Na többek között ezért is szeretem a miniszterelnökünket (aki a turizmusért is felelős miniszter egyben): mosolyogva tűrte az amerikai showman bunkóskodását, nem jött zavarba, és nem vette egy másodperce sem túl komolyan magát.
Neki csak egy jó lehetőség volt, hogy tegyen valamit a tárcája (és Új-Zéland egyik fő húzógazdasága) hasznáért.

szeptember 03, 2009

File closed, link terminated

Vége a látogatásunk hivatalos részének, most jön a turista üzemmód. Remélem, így élvezhetem egy kicsit a kelet-európai vadromantikát :)

szeptember 02, 2009

Magyarország, 2009

Nyolcadik napja vagyunk Magyarországon – és igen, szándékosan nem írok itthont, mert amikor a "haza" kifejezésre gondolok, akkor Auckland jut eszembe –, és még egyetlen spontán mosolyt sem kaptam a családtagjaimon és barátaimon kívül.
Látom Magyarország és Budapest szépségeit, olykor egy kívülálló szemével tudok rájuk csodálkozni.
Gyönyörű nők sétálnak számolatlanul, pezseg az éjszakai élet. Ittam pálinkát, jó volt. Ettem Turó Rudit, téliszalámit és gyulai kolbászt. A családtagjaim fantasztikusak, a barátaimmal alig van már kapcsolódási pontunk, mégis szuper volt találkozni velük.
Voltam író-olvasó találkozón, nosztalgikus élmény, de rájöttem, nincs ott semmi keresni valóm.
Mindeközben a szívem szorul el: Budapest élhetetlen, minden aspektusában. Maga a kis pokol.
A városszervezés tragikus, a két évvel ezelőtt feltúrt utak ugyanúgy fel vannak túrva. A közlekedés gyalázatos. Új-Zélandon nincsenek autópályák, csak Aucklandben. Emiatt a város egyik végéből a másikba jutni fájdalommentes és kiszámítható. Magyarország cirka tízszer annyi autópályával rendelkezik, ezzel szemben Budapesten megtenni 40 kilométert másfél órás kalandtúra, és remegő gyomorral végződik.
Az emberek rosszkedvűek, ellenségesek és a segítőkészséget hírből sem ismerik. A bizonytalanság, a rosszindulatú, bizarr kivagyiság fojtogató páraként hömpölyög.
Ez egy szegény ország, de már elfelejtettem, hogy mennyi új és drága autó rohangál az utakon. Egy kereszteződésben állva belénk kanyarodott egy piros Renault (a kár inkább esztétikai jellegű, szerencsére), idős vezetője felháborodottan rázta öklét, majd nem állt félre, hanem elhajtott.
Tetszőleges dolog elintézése tízszerese a normálisnak: bankszámla nyitás két és fél óra, adás-vételi szerződés megkötése 3 és fél. Félórákat töltök bankautomata keresésével, a kisebb üzletek nagy-többségében nem fogadják el a kártyát.
Semmi sem megy simán, semmi sem korrekt, viszont lehetetlen a belvárosban eltölteni fél órát anélkül, hogy koldusok hada ne környékezne meg.
És nem, mindez nem normális. Nem kellene normálisnak lennie.
Az árak ijesztőek – nagyjából az új-zélandi árakkal találkozhatunk – csak a kurvák, az ingatlan, a cigi és a kommersz alkohol olcsóbb.
Négy év elég volt, hogy megszokjam, hogy van jobb, négy év elég volt ahhoz, hogy elborzadjak most: nemcsak az aktuális állapotok miatt, hanem amiatt is, hogy EZT képes voltam 35 éven keresztül normálisnak tekinteni.
Semmi sem olyan, amilyennek lennie kellene, semmi sem olyan, mint lehetne. Pedig a lehetőségek adottak volnának.
Rettenetesen sajnálom.
Pont.

június 29, 2009

Mi a rosseb?

Anyám – dr. Puskás Ildikó – január elején halt meg szegény. Az ELTE ókortörténeti tanszékének vezetője volt, indológus (India vallástörténete volt a szakterülete). Könyvtára, egy élet elkötelezett, kompromisszumot nem ismerő (és erről tudnék mesélni) gyűjteménye – felbecsülhetetlen értékű szakkönyvek tízezrei.

Húgommal együtt úgy döntöttünk, hogy a könyveit alapítványoknak, könyvtáraknak adományozzuk – a tudományos munkát, a hagyatékát ápolandó.

Ma kaptam a hírt, hogy a hagyatékot képező könyvek a Központi Antikváriumban kaphatók.

Mi a rosseb folyik abban az országban?
Nem térek magamhoz, és nem fogom ennyiben hagyni.

június 23, 2009

Repülőjegy vásárlás, 2009

Tekintettel a magyar bürokrácia csodálatos működésére, csak a múlt héten tudtuk meg, hogy melyik az a nap, amikor feltétlen jelenésem van Budapesten. Erős aggodalmain voltak emiatt, hogy a rendelkezésre álló idő alatt mennyiért sikerül majd repülőjegyet szerezni augusztus végére.
A kutatást több irányból indítottuk, és végül meglehetősen jó eredménnyel zártuk, de érdemes végignézni a lépéseket és levonni a tanulságokat.

1. Utazási irodák, online és offline egyaránt:

Semmi szóba jöhető eredménnyel nem kecsegtetnek. A webes keresés során csak elborzasztó, háromezer dollár feletti (per fő) találatokkal szolgáltak. A Flightcentre-nek szoktak időnként versenyképes ajánlatai lenni, most a grandiőz 2775 dolláros Lufthansa-jegy volt a legjobb tippük.

Verdikt:
Felesleges időpocsékolás, hacsak nincs fél évnél több idő az utazásig, vagy nincs alkalmunk valamelyik februárban rendezett utazási kiállításon megcsípni egy akciós ajánlatot.

2. Légitársaságok közvetlenül:

A legvegyesebb eredményt hozta a keresés. A Hobe által javasolt Emirates Airlines 2463 dolláros ajánlata sokáig nyerőnek tűnt. Becsülettel elvégeztem a házi-feladatot és közel tíz céget néztem végig: a FinnAir eszelős 5900 Euros (per fő) lehetőségétől kezdve az átlagos 3500-3700 dolláros jegyekig. 2007-ben az EVA Air-rel utaztunk kifejezetten kedvező áron, ők sajnos megszüntették az új-zélandi járataikat. Miután azonban az elmúlt két évben elszaporodtak a Transztasmán fapados lehetőségek, kíváncsiságból megnéztem, hogy mit tud az EVA Air mondjuk Brisbane-Bécs viszonylatban. Ez tegnap reggel történt, és a képernyőn a sokkoló 1600 dolláros ajánlat fogadott. Gyorsan végignéztem a lehetőségeket, és kiderült: a Pacific Blue 139 dollárért elvisz Brisbanebe. El sem akartam hinni, hogy megússzuk 1800 dollárból fejenként, és jól is tettem, mert mire hazaértem, hogy lefoglaljam a jegyeket már mind elkeltek: a legjobb ajánlatuk 2140 dollár volt. Ez még mindig jobbnak tűnt, mind bármelyik másik, de korántsem annyira szenzációs, mint amilyet elsőre találtam náluk.

Verdikt: mindenképpen érdemes a légitársaságok webes felületét direktbe felkeresni, jó látszik, hogy vannak jó ajánlataik, és időnként szenzációs akciókra is bukkanhat az ember. Tanulság viszont, hogy az ilyen akciós ajánlatokra azonnal le kell csapni, mert órák alatt elfogyhatnak a jegyek. A másik tanulság, hogy a fapados járatok megjelenésével érdemes végignézni az Ausztráliából induló járatokat is, mert NZ-OZ viszonylatban már gombokért lehet utazni.

3. Nagy Pihenés Travel

Tekintettel arra, hogy csak szuperlatívuszokban nyilatkoztak róluk – apám dicsérete pedig amennyire ritka, annyira szignifikáns –, gondoltam megér egy próbát, hátha van lehetőség rajtuk keresztül venni a jegyet. Felhívtam hát az irodát, Bajákiné Andreával ugyan nem tudtam beszélni, ezzel szemben egy kedves kollégája, Csajághy Péter (esetleg a testvére?) fogadott. Meg kell mondanom, hogy annyira kellemes meglepetés ért, amennyire csak lehetett: kedves, udvarias beszélgetés után végtelenül korrekt és gyors választ kaptam emailben; a nevem hallatán, azonnal beazonosítottak (pedig ugye apám már egy éve járt náluk), mindent összevéve olyan volt, mintha egy kiwi céggel beszéltem volna, csak magyar nyelven. Ezúton is köszönöm.

Verdikt: első tanulság, hogy van lehetőség innen Magyarországról foglalni jegyet. Második tanulság, hogy Magyarországon csak hozzájuk fordulnék, mert olyan minőségű szolgáltatást nyújtanak mind az ügyfélkezelésben, mind precizitásban, amit soha nem tapasztaltam Magyarországon. Nem ők tehetnek róla, hogy ennyi idővel az utazás előtt nem tudtak versenyképes ajánlattal szolgálni, ugyanakkor az általam talált egyik legjobb ajánlat (Emirates) szerepelt a levélben, és kedvesen még a helyi Korean Air elérhetőségét is megadták, mondván hátha innen helyből jobb ajánlatot kapok. Ha a Magyarországnak csak az egy része ilyen mentalitással bírna, mint ők, már nem fontolgatnák ennyien a kivándorlást.

4. Mirek Pistora

Zsuzsi ajánlatára – aki fél füllel tanúja volt, hogy a cseh származású Justice of Peace egyben utazási ügynök is –, Pappito segedelmével szereztük meg a számát. A hírek igen biztatóak voltak, állítólag szenzációs árakon tud jegyet szerezni és gyorsan. Nem kellett csalódnunk, Kriszti kora délután hívta fel őket, és mire hazaértem már meg is jött az email tőlük, amiben 5 ajánlat szerepelt 2250 - 2375 dolláros ártartományban.

Verdikt: ebben a pillanatban úgy tűnik, Mirek Pistoria verhetetlen. Nemcsak a legjobb ajánlatot adta, de gyorsan és precízen bonyolította a kérésünket.
Eredetileg szerettem volna, ha kijövünk fejenként 2500 dollárból és féltem, hogy az idő rövidsége miatt $3000 felett lesz a végösszeg. Ehhez képest az Thai Airways Auckland-Bécs viszonylata $2250-ért kifejezetten kellemes végeredmény – még az eredeti reményeimhez képest is $500 spórolás kettőnknek.
Engedélyt kértem és kaptam, így álljon itt Mirek Pistora elérhetősége:

Email: mireklydka@paradise.net.nz
Telefon: +64 9 4444401

Végső konklúzió:

Magyarországról továbbra is a Nagy Pihenést kell választani, itt Új-Zélandon pedig Mirek Pistoriát.

Ps.: a látogatásunk végső időpontja: augusztus 24.-től szeptember 8.-ig leszünk Magyarországon.

június 21, 2009

Hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik...

Nos úgy néz ki, hosszú hónapok huzavonája után végre megvan az időpont, amikor Magyarországra megyünk.
Augusztus 21-22 között indulunk, és szeptember 5-6 között jönnénk haza. Azért írom ezt feltételes módban, mert repülőjegyünk még nincs, tekintettel arra, hogy csak két napja tudjuk a dátumot. Szóval nagyon hálás lennék, ha valakinek lenne ötlete, hogy melyik légitársaságnál vagy irodában nézzünk jegyet, illetve felmerül a kérdés: vajon olyat lehet-e csinálni, hogy Magyarországról veszünk jegyet Auckland->Budapest/Bécs->Auckland viszonylatra?

Utazásunk fő célja (egy szomorú hagyatéki eljárást leszámítva), hogy összepakoljuk és konténerbe rakjuk az ingóságainkat, illetve tekintettel az új útlevél körül kialakult cirkuszra, megpróbáljuk egy füst alatt elintézni azt is. Tanulva a két évvel ezelőtt elkövetett hibáinkból, szigorúan nem fogunk barátokhoz és a családokhoz rohangálni: két hét ebből nem egyszerűen fárasztó, hanem egészen rémálomszerű, ráadásul roppant kevéssé hatékony. Így azután azt eszeltük ki, hogy bárkit szívesen látunk, aki kíváncsi ránk – volt otthonunkban, csomagolás közben. Cím és telefonszám a szerkesztőségben :)

június 18, 2009

Tumblr Feed Gadget

Pár napja, hogy rákaptam a Tumblrre, és szerettem volna, ha az ott publikált dolgaim feedjét valahogyan megjeleníthetném itt, egyszerű listaként. Egy darabig túrtam a netet – a Tumblr-nek olyan szép és egyszerű az API-ja, hogy biztos voltam benne, valaki már megírta, amire szükségem van.
Valami igazán egyszerűt szerettem volna, semmi csicsást, persze nem találtam olyat, amire gondoltam. (Ezzel szemben belebotlottam a phpTumblr nevű izébe, ami nemcsak érthetetlenül lassú, de rettenetesen túl is van bonyolítva, és 600 Kb.)
Gyorsan írtam hát magamnak egyet, ha valakit érdekel innen letöltheti: tumblr gadget.

Tudom, hogy nem a legelegánsabb megoldás, meg kell hozzá külső webszerver, de nézzétek el nekem: semmi kedvem nem volt javascripttel veszkelődni –, a php5 SimpleXMLElement osztálya meg olyan szép és kényelmes.

Külön Pappito kedvéért elkészítem majd a Wordpress widget verzióját is.

Update: elkészült a Wordpress verzió is. Garantáltan 2.8 kompatibilis – máson ki sem próbáltam.
Letölthető innen: Tumblr Feed widget for Wordpress
Előbb-utóbb feltöltöm a Wordpress plugin directorijába is, instrukciókkal egyetemben. Addig íme a tennivalók:
A kitömörített filet be kell másolni a wp-content/plugin directory-ba. A Wordpress adminisztráció felületén aktíválni kell a plugint, majd a widegeteknél kihúzni valamelyik sidebar-ra, megadni a Tumblr címet, hogy hány postot jelenítsen meg, és hogy hány karakternyi szöveg legyen egy sorban.
Kipróbáltam, nekem hiba nélkül működik – ha valami nem klappolna, csak szóljatok.

Update2: Igen, tudom, a sima RSS feedet is be lehet kötni, az viszont nem adja a meg a Tumblr post típusát. Én meg szerettem volna.

Update3: Talán némiképp több értelme van a Tumblr Photo Feed-nek, ami a Tumblr-re feltöltött képekből generál az oldalsávban egy pici galériát. Használata egyszerű, a fájlokban részletes instrukciók találhatóak. Közben frissítettem a sima Feed gadgetet is, az új verzió (nomeg a Photo Feed is) már AJAX segítségével frissíti önmagát.
A képgalériás gadget letölhető innen: Tumblr Photo Feed gadget for Blogspot.
Hamarosan elkészítem az új verziók Wordpress implementációját – stay tuned.

június 13, 2009

Én, személyesen

Nagyjából tíz éve, 1999-ben tértem át Linuxra, onnantól kezdve ráadásul rendszeresen mentettem is mindenkori háttértárolóim tartalmát.
Amikor felkerekedtünk és Ú-Zélandra költöztünk, magammal hoztam azt a merevlemezt, ami a teljes digitális életemet tartalmazta, persze meglehetősen rendezetlen, kaotikus módon.
Tavaly, amikor megvettem az Apple Time Capsule 1 TB verzióját, elhatároztam, szépen lassan és főleg rendszerezetten átmentem azt a fél terabyte-nyi anyagot, ami azóta is várja, hogy kezdjek vele valamit.
Persze sosem volt ehhez elegendő időm és kedvem. Aztán ma, miután belefáradtam a munkába és a tanulásba, nekifogtam, hogy beváltsam a majd egy éves elhatározásomat.
Csodálatos dolgokra bukkantam ezen az elfeledett fileserveren, igazi kincsekre, ezért aztán elhatároztam, közzé teszem a legcsodálatosabbakat.
Miután ez a blog nem személyesen rólam szól, nem éreztem volna adekvátnak ide önteni a múlt frissen előkerült darabjait, így új megoldással kísérletezem.
Ha érdekel, miféle jószág voltam 1999 és 2005 között, némi ízelítőt kaphatsz, a Subdimension Tumblr verizóján.

Remélem legalább olyan jól fogtok szórakozni, mint én.

június 03, 2009

Mobiltelefónia az autóban

Új-Zéland egyike azon kevés (fejlett) államnak, ahol még nem tiltják a hagyományos, kézben tartott készülékkel végzett mobiltelefonálást vezetés közben. Ez az állapot azonban hamarosan megszűnik, az új Közlekedési Miniszterünk (Steven Joyce) a napokban jelentette be, hogy még az idén megszületik a törvény, amely megtiltja ezt.
A tiltásnak meglehetős társadalmi támogatottsága van, a felmérések szerint az autóvezető lakosság 76% egyetért vele, sőt két évvel ezelőtt már az ország két legnagyobb mobilkommunikációs cége – a Telecom és Vodafone – is a civil kezdeményezés mellé állt, épp ezért tűnik elsőre rejtélyesnek, hogy az egyébiránt mindent szabályozni szerető (csak Óvónéni Államnak csúfolt) Munkáspárti kormányzat, miért nem törvénykezett ez ügyben a regnálása alatt.
Ugyanakkor, ha közelebbről megvizsgáljuk a kérdést, mindjárt érthetőbb a hezitálás: kutatások kimutatták, hogy nem a mobiltelefon kezelése a legfigyelemelvonóbb vezetés közben, legalább ennyire veszélyes maga a beszélgetés – lett légyen szó kihangosított telefonon vagy éppen az utassal folytatottról –, de a dohányzás, a GPS vagy a fedélzeti zene kezelése is.
Az új törvény bevezetése ellen tiltakozó kisebbség éppen ezekre az érvekre hivatkozik: mondván ezzel az erővel be lehetne tiltani a az autórádió hallgatása mellett, a telefonkihangosítókon át, az utassokkal történő szóváltást is. David Farrar egyértelműen elvi síkon száll szembe az ötlettel – s amíg általában teljesen egyetértek vele az állami szabályozás minél kisebb szerepe ügyében, ez alkalommal – pusztán a praktikumot szem előtt tartva – én is többséggel tartok és helyeslem az új szabályozás tervezetét.
Mert lehet ugyan, hogy nem veszedelmesebb kézben tartott mobilról telefonálni, mint a Classic Breakfast-et hallgatni Jackievel meg Andrewval a Classic Hits-en, de hogy menetközben SMS-ezni életveszélyes, abban biztos vagyok. Ráadásul nemcsak kockázatos, hanem az egyik legbosszantóbb kiwi autóvezető szokás: nincs olyan nap, hogy ne szembesülnék olyan, az autópályacsúcs lassúságát kihasználó sofőrrel, aki az amúgy is akadozó forgalmat még jobban feltartja a mobilja nyomkodásával.
Az egyik kollégám, Michael, áldott csendes és visszahúzódó teremtés. A minap derült ki, hogy anger managment (düh-kezelésen) vesz részt: az autózást nem bírják az idegei – a végtelenül kényelmes, tötymögős kiwi tempót az elmúlt tizenöt évben sem sikerült megszoknia. Ezek után talán nem csoda, hogy a készülő törvénytervezetről szólva megjegyezte, hogy jobban örül neki, mint az áprilisi adócsökkentésnek.

május 29, 2009

FOR HUMANS ONLY


Noha a mozikban van már az új Star Trek, mind pedig a Terminátor 4, én azért mégis augusztusra várok: ekkor kerül bemutatásra Peter Jackson új sci-fije, a DISTRICT 9.
A történet szerint idegen menekültek érkeznek az űrből, csapdába esnek Dél-Afrikában, ahol rabszolgasorba kerülnek.
A mozi Peter Jackson produkciójában, Neill Blomkamp rendezésében készült, aki eddig elsősorban látványtervezőként vált ismerté: főképp Ridley Scott produkciós cégének dolgozott.

május 26, 2009

Auckland, Harbour Bridge, 1959

Pappa írt két bejegyzést is az aucklandi Harbour Bridgeről, ezek elolvashatóak itt és itt. Csak az tudja ennek a hídnak a jelentőségét felmérni, aki az öböl túloldalán, mondjuk a North Shore-on lakik, és napi szinten jár a túlpartra dolgozni. A reggeli csúcsban a híd előtti autópálya-szakasz dugul be a legjobban, ahogyan délután is itt a legszűkebb a keresztmetszet. Szóval nekünk, az északi part magyarjainak különös fontossággal bír a híd, ezért előtúrtam az ötven évvel ezelőtti eseményeket megörökítő videó-felvételt.

május 22, 2009

Új-zélandi bevándorlás for dummies

Figyelmeztetés: Ez a bejegyzés nem neked szól, ha:
– kínai nagyszüleid már az első világháború előtt új-zélandi bevándorlóként megszerezték az új-zélandi állampolgárságot, de aztán kiváló helyzetfelismerő és jövőbelátó képességről tanúbizonyságot téve visszatértek a Mennyei Birodalomba;
– a szűk családod nagyobb része már új-zélandi állampolgár vagy legalább letelepedési engedéllyel (permanent residency) rendelkezik;
– ha világhírű művész vagy sportoló vagy;
– kizárólagosan rendelkezel jónéhány millió dollár felett;
– a Csendes-óceán bizonyos szigetein születtél és az anyanyelved a polinéz egy változata;
– ausztrál állampolgár vagy;
– esetleg sosem érdekelt Új-Zéland, sem turizmus, sem munkavállalás, sem letelepedés szempontjából; magadban mormogva erős esküvéssel fogadod, hogy soha nem is fog. (Ez esetben bizonyára véletlenül kerültél ide, ezért én kérek elnézést.)

Figyelmeztetés 2.: ez a bejegyzés erőteljesen egyszerűsít, az úgynevezett közérthető stílusban íródott. Ennek megfelelően egy csomó finomságát, apró nüanszát és kivételét nem tárgyalja a témának. Ennek a bejegyzésnek SEMMILYEN körülmények között nem célja, hogy:
– megspórold a bevándorlási ügynökkel való konzultációt;
– megspórold a Bevándorlási Hivatal által biztosított információk: a, felkutatását; b, elolvasását; c, értelmezését;
– megspórold a függelékben szereplő ajánlott irodalomként feltüntetett online források rendszeres olvasását, illetve értelmezését.

Ennek a bejegyzésnek a kizárólagos célja, hogy megadja azt az alapismeretet, aminek birtokában esélyed mutatkozik arra, hogy:
– ne ringasd hamis illúziókba magad;
– ne vesztegesd el az életed, minden eddig megszerzett vagyonod, valamint a jövődet;
– ne kergess az őrületbe kérdéseiddel bevándorlási ügynököket;
– ne kergess az őrületbe tetszőleges, Új-Zélandon már letelepedett, dolgozó vagy huzamosabb ideje tartózkodó, segítőkésznek tűnő magyar honfitársakat.

Figyelmeztetés 3.: Való igaz, hogy minden eset egyedi (egyedi háttér, egyedi lehetőségek, egyedi képességek, sors, szerencse, stb.) és hogy ez a bejegyzés a Figyelmeztetés 2.-ben foglaltak szerint erősen egyszerűsít, valamint bevallottan nem tárgyal minden szóba jöhető lehetőséget. Mindezek ellenére jelen bejegyzés egyik legfontosabb alaptézise: RÁD IS VONATKOZIK. (Nemcsak egyes neked tetsző, véletlenszerűen kiragadott momentuma, hanem az egész.) Még abban az esetben is, ha úgy gondolod, hogy nyomós okod van feltételezni, hogy ez rád nem vonatkozik, fogadd el alapvetésnek, hogy RÁD IS VONATKOZIK. Ezzel sok – a Figyelmeztetés 2.-ben megfogalmazott – kényelmetlenségtől megkímélheted magadat, illetve a későbbiek során csak kellemes meglepetés érhet.

Alapfogalmak:

Vízum: közkeletű hiedelem, hogy Új-Zéland turista célú felkereséséhez nem kell vízum (un. vízummentesen látogatható ország.) Ez nem igaz. Annyi a valóságtartalma, hogy nem kell előzetesen, a beutazás megkezdése előtt, az ország hivatalos képviseletétől engedélyt (vízumot) kérni. Az Európai Unió tagállamaiban belül magyar állampolgár valóban vízummentesen közlekedhet, a két dolog azonban nem ugyanaz.
Új-Zéland határára (pl. repülőtér) való érkezéskor, optimális esetben egy rövid kérdezősködés után, mintegy automatikusan turista vízumot pecsételnek az útlevélbe, azonban: a határőrnek illetve a Bevándorlási Hivatal munkatársának minden indoklás nélkül is jogában áll a belépést (turista vízumot) megtagadni, illetve a turista vízumot bizonyos megkötésekkel és korlátozásokkal megadni (általában: előre megszabva, hogy a vízum nem hosszabbítható meg, illetve a vízum birtokosa semmilyen körülmények között nem folyamodhat turista státuszának megváltoztatásáért.)

a vízumok következő fajtáit különböztethetjük meg:

Turista vízum: tipikusan az országba való belépéskor adják, leggyakrabban három hónapos időtartamra. A turista vízumot két alkalommal (megfelelő követelmények teljesítése esetén, pl. a tartózkodáshoz szükséges, fejenként és havonta minimum 1000 dolláros anyagi fedezet felmutatása mellett) lehet meghosszabbítani, alkalmanként három-három hónappal. Turistaként – nyomós indok híján – összesen kilenc hónapot lehet egyhuzamban Új-Zélandon tölteni.
A turista vízum nem jogosít:
– semmiféle munkavállalásra;
– semmiféle nappali tagozatos felnőttképzésen való részvételre.

Munkavállalói vízum (Munkavállalási engedély): Work permit/Work visa – Az egyszeri bevándorlójelölt szent grálja. Új-Zélandon – állampolgársággal vagy letelepedési engedéllyel nem rendelkező magyar állampolgár – csak munkavállalási engedély birtokában vállalhat munkát. A munkavállalási engedélyt az Új-Zélandi Bevándorlási Hivatal (New Zealand Immigration Services, NZIS) állítja ki, fizikai manifesztuma az útlevélbe ragasztott egész oldalas, hologrammal ellátott matrica, amely tartalmazza az érvényesség lejártát, illetve, hogy a munkavállaló hol (melyik cégnek) jogosult dolgozni. A munkavállalási engedély elbírálásának ideje néhány naptól néhány hónapig tart, a körülményektől függően – az elsődleges kérelmező beadványát általában két-három hét alatt elbírálják. A munkavállalási engedélynek tipikusan két formája létezik:

Zárt, céghez kötött engedély, amely az érvényesség időtartama alatt csak és kizárólag a munka-ajánlatot(Job Offer) tett cég számára engedélyezi a munkát. Ha a munkavállaló másik cégnél kíván dolgozni, akkor újabb munkavállalási engedélyért kell folyamodnia.
Nyitott munkavállalási engedély, amely az érvényesség időtartama alatt tetszőleges munkavállalást lehetővé tesz. A birtokosának nem kell új engedélyért folyamodnia, ha másik munkáltatónál kíván dolgozni. Nyitott munkavállalási engedélyt párkapcsolatra hivatkozva lehet igényelni, abban az esetben, ha a partnerünknek van munkavállalási engedélye, letelepedési engedélye vagy állampolgár.

A munkavállalási engedély megszerzésének feltételei, zárt munkavállalási engedély kapcsán:
– Szükséges egy munkáltató cég, aki alkalmazni kíván, erről hivatalos munka-ajánlatot (Job Offer) állít ki, tudja igazolni, hogy a pozíciót nyilvánosan hirdette, meg tudja indokolni, hogy miért éppen a jelöltet választotta;
– A munkáltató cég munkaszerződést ír alá a jelölttel;
– A jelölt referenciákkal illetve okirattal tudja igazolni, hogy a pozíció betöltéséhez szükséges végzettséggel és/vagy szakmai gyakorlattal rendelkezik;
– Erkölcsi bizonyítvány (Police certificate), az összes olyan országból, ahol a jelölt az elmúlt öt évben életvitelszerűen tartózkodott;
– Teljes-körű orvosi kivizsgálás zárójelentése (Medical Report), amely igazolja, hogy a jelölt egészséges (bizonyos betegségek, sőt az elhízottság is kizáró ok lehet);
– Amennyiben a betölteni kívánt állás nem szerepel a Hiányszakmák listáján, további követelmény, (a bejegyzés írásának időpontjában), hogy a munkáltató legalább évi bruttó 55.000 dollár fizetést ajánljon. Hiányszakma betöltése esetében nincs ilyen fizetési megkötés, de a Bevándorlási Hivatal a gyanúsan alacsony fizetési ajánlatokat kiemelt ellenőrzésnek veti alá, adott esetben a munkavállalási engedélyt megtagadja.

Nyílt munkavállalási engedély (Open Work Permit) megszerzésének feltételei:
– Legalább egy éves partnerkapcsolat igazolása valakivel, aki legálisan dolgozhat Új-Zélandon. Alapesetben a zárt munkavállalási engedélyért folyamodó partnereként igényelheti a jelölt – a két kérelmet akár egyszerre is be lehet nyújtani. Értelemszerűen, ha a Bevándorlási Hivatal megtagadja a zárt engedély kiadását, úgy meg fogja a tagadni a nyílt engedélyt is.
– A partnerkapcsolat bizonyítására alkalmas többek között: közös lakcím, közös bankszámla, közös fotók, ismerősök és a családok hitelesített nyilatkozatai. (Házassági anyakönyvi kivonat illetve közös gyerek kifejezett előny.);
– Erkölcsi bizonyítvány (Police certificate), az összes olyan országból, ahol a jelölt az elmúlt öt évben életvitelszerűen tartózkodott;
– Teljes-körű orvosi kivizsgálás zárójelentése (Medical Report), amely igazolja, hogy a jelölt egészséges (bizonyos betegségek, sőt az elhízottság is kizáró ok lehet).

A munkavállalási engedély (Work Permit) jogosít munkára, azonban az ország elhagyásakor érvényét veszíti. Ennek elkerülésére az un. munkavállalói vízum (Work Visa) szolgál, amely lehetővé teszi, hogy az ország elhagyása után, a visszatéréskor ne kelljen újabb engedélyért folyamodni. A Work Visa érvényessége megegyezik a Work Permit érvényességével. A Két dolog nem ugyanaz. Olyan van, hogy rendelkezel munkavállalási engedéllyel, de nincs munkavállalói vízumod, ennek ellentéte nem fordulhat elő. Érvényes munkavállalási engedély birtokában – külön díj megfizetése ellenében – lehet igényelni a munkavállalói vízumot, ennek elbírálása és megadása automatikus folyamat, leggyakrabban egy hét alatt megtörténik, és az útlevélen kívül semmi sem kell hozzá.

Tanuló vízum/Tanuló engedély (Student Permit/Student Visa): szándékosan nem térek a nagykorúságukat még be nem töltött gyerekek helyzetére; kizárólag a bevándorlást segítő felnőttképzés érintem felületesen. Ebbe a kategóriába is két esetet sorolok önkényesen, az angol nyelvtanulást illetve a későbbi letelepedést megkönnyítő hiányszakmát oktató és elismert végzett adó iskolákat.
Lehetőség van legálisan Új-Zélandon tartózkodni tanulás céljából, amelynek a következőek az előnyei:
– a tanuló engedély birtokában a tanulónak engedélyezett, hogy egy héten annyi órát dolgozzon, ahány órát tanul (tipikusan 15-20 óra hetente);
– a tanuló engedély birtokosának partnere nyílt munkavállalási engedélyért folyamodhat (lásd feljebb);
– egyes iskolák elvégzése után a tanuló automatikusan nyílt munkavállalási engedélyt kaphat egy bizonyos időre;
– a letelepedési engedély kérvényezésekor a hiányszakmás képesítés és ennek elismertetése nem probléma;
– munkakereséskor/vállaláskor az új-zélandi képesítés kifejezett előny.

Figyelem: Hiányszakmás képesítést adó iskola elvégzése nem jelent automatikus letelepedési engedélyt(Permanent Residency).

A tanuló engedély megszerzésének feltételei elsősorban anyagi természetűek, az engedélyért folyamodónak igazolnia kell, hogy:
– az iskolába felvették, a tandíjat kifizette;
– megfelelő anyagi fedezet áll rendelkezésére (kilenc hónapnál rövidebb tartamú iskola esetében havi $1000, ennél hosszabb esetében évi $10.000), hogy a tanulmányai végzésének idejére megélhetése biztosítva legyen (Az iskola mellett majd dolgozom, és ebből tartom fent magam, nem fogadható el a Bevándorlási Hivatal szerint);
– két évet meghaladó tartózkodás esetén szükséges az erkölcsi bizonyítvány és teljes-körű orvosi kivizsgálás zárójelentése (lásd munkavállalási engedélynél leírtak);
– rendelkezik megfelelő szállással.

Az iskolák tandíja évi 6-8000 ezer dollárnál kezdődik, a határ a csillagos ég.

Vállalkozói vízum: feltételezi, hogy van százezer dollárnál jelentősen több befektetni való vagyonod, és nemcsak elgondolásod, de kész üzleti terved is.

Letelepedési engedély (Permanent Resident Permit/Returning Resident Visa): Új-Zéland bevándorló barát ország, bevándorlási törvényei és szabályai a képzett munkaerőt preferálják; rendszere pont alapú. Egy sajátos pontrendszer alapján, különböző dolgokért lehet pontokat kapni, ezek főképp az alábbiak:
– az igazolható(!) és elismert(!) végzettség/képzettség;
– igazolható(!) munkatapasztalat;
– jártasság hiányszakmában;
– érvényes új-zélandi munkáltatói ajánlat (Job Offer) vagy munkahely;
– kor;
– a partner igazolható(!) és elismert(!) végzettsége/képzettsége.

Általánosságban elmondható, hogy az új-zélandi munkahellyel rendelkezők számára elegendő 100 pont felmutatása (ebből 50 pont önmagában a munkahely után jár), míg helyi állással még nem rendelkezők számára 140 pont a kívánatos.
Letelepedési engedélyért lehet folyamodni Magyarországról is, nem szükséges hozzá Új-Zélandon tartózkodni. A letelepedési engedély kérelmének elbírálása minden megadott információ alapos ellenőrzésével jár, az elbírálás időtartama a kérelem beadásának helyétől függően 3 hónaptól akár két évig is tarthat.

A pontrendszerben nyerhető pontokra való jogosultság igazolásán túl, az alábbiakra van szükség a letelepedési engedély megszerzéséhez:

– Erkölcsi bizonyítvány (Police certificate), az összes olyan országból, ahol a jelölt az elmúlt öt évben életvitelszerűen tartózkodott;
– Teljes-körű orvosi kivizsgálás zárójelentése (Medical Report), amely igazolja, hogy a jelölt egészséges (bizonyos betegségek, sőt az elhízottság is kizáró ok lehet);
– a megfelelő angol nyelvtudást igazoló (minimum) IELTS 6.5 pontos nyelvvizsga.

Párok(családok) esetében elég, ha az un. Elsődleges Jelentkező (Principal Applicant) rendelkezik a megfelelő mennyiségű ponttal, partnere (és esetleges gyermekeik) is megkapja(ák) a letelepedési engedélyt, ha a jelentkezés sikeresen végződött.
A letelepedési engedély gyakorlatilag ugyanolyan jogokat biztosít, mint az állampolgárság, az alábbi kitételekkel:

– az első két évben évente minimum 180 napot kell életvitelszerűen Új-Zélandon tölteni;
– az első két évben nem jár semmiféle szociális segély;
– nem jár új-zélandi útlevél.

Állampolgárság: állampolgárságért a letelepedési engedély megkapásától számított 5 év múlva lehet folyamodni. A procedúra – az igény bejelentésétől számítva – hat hónap-egy évet vesz igénybe. Automatikusan állampolgár lesz ugyanakkor az az Új-Zélandon született gyermek is, akinek legalább egyik szülője állampolgár vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik.

Szószedet:


Hiányszakmák (Skill Shortage List): egészen magáért beszélő elnevezés, de azért érdemes körbejárni. Ezek azok a szakmák, amelynek művelőiből kevesebb akad, mint amennyire szüksége lenne az új-zélandi gazdaságnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy azon szakmák esetében, amelyek nincsenek rajta ezen a listán, van elég helyi szakember is. Ezt tessék alaposan átgondolni és levonni a következtetéseket.
Itt tudod megnézni a hiányszakmák listáját: Azonnali Hiányszakmák Listája, Hosszútávon Hiányszakmák Listája.

Túltartózkodás (Overstay): a vízumban meghatározott időn túl Új-Zélandon tartózkodni illegális. Amennyiben lebuksz (és hidd el, csak idő kérdése), azonnal kitoloncolnak, és még arra sem kapsz időt, hogy összecsomagolj. A lebukást követően fogva tartanak és az első repülőre felültetnek, ami Magyarországra tart.

Feketemunka: előfordulhat, hogy valaki egy későbbi munkaajánlattal kecsegetetve, vagy azt állítva, hogy az egész nem is lényeges – feketén ajánl munkát. Ezt a törvény szigorúan bünteti: a rajtacsípett bevándorlót azonnal kitoloncolják, a céget/vállalkozót megbüntetik esetleg börtönbe csukják. Ha egyszer feketén kezdtél el dolgozni, biztos lehetsz benne, hogy:
– a minimálbérnél is kevesebb pénzt fogsz kapni;
– sosem fogsz munkaajánlatot kapni;
– és ha valaha kiderül a dolog, akkor a munkáltatód rád keni az egészet, arra hivatkozva, hogy te azt állítottad, hogy jogosult vagy a munkára.

Összefoglalás:

1. Turistaként kilenc hónapot tartózkodhatsz Új-Zélandon, nem vagy jogosult munkát vállalni vagy nappali tagozaton tanulni.
2. Tanuló vízummal tanulhatsz és dolgozhatsz is legálisan, ez azonban jelentős költségeket jelent.
3. Munkavállalási engedélyt akkor kaphatsz, ha találsz egy megfelelő munkaadót, aki munkát ajánl és ez a munka hiányszakmához kötődik vagy legalább évi bruttó 55.000 dolláros fizetéssel jár.
4. Letelepedési engedélyt akkor kaphatsz, ha pontrendszerben összegyűjtöttél minimum száz pontot és van új-zélandi, hiányszakmás munkahelyed vagy összegyűjtöttél 140 pontot, bárhol is élj.
5. Állampolgárságot akkor kaphatsz, ha már legalább öt éve rendelkezel letelepedési engedéllyel.

A bevándorlás anyagi vonzatai tekintetében kötelező olvasmány Imma posztulátuma. A munkavállalási esélyeid tekintetében kötelező olvasmány Rita posztulátuma és az azt környező szövegtest illetve hozzászólások.

Mielőtt mást kérdeznél, végy elő egy papírt és válaszold meg a következő kérdéseket:

– Tudsz beszélni angolul? (Ismered-e a nyelvet és nem félsz-e használni?)
– Van megfelelő anyagi fedezeted?
– Van megfelelő és igazolható végzettséged?
– Van megfelelő és igazolható/ellenőrizhető szakmai gyakorlatod?
– A végzettséged/képzettséged Hiányszakmának számít?
– Egészséges vagy?
– Van erkölcsi bizonyítványod?

Végezetül a néhány nemrégiben felvetődött kérdés:

Lehet-e úgy munkavállalási engedélyt(Work Permit) szerezni, hogy nincs munkaajánlatod?
– Csak úgy, ha a partnered jogosult Új-Zélandon dolgozni.

Lehet-e egyből állampolgárságért folyamodni?
– Nem.

Alapíthatsz-e céget turistaként és ez segít-e a letelepedsében.
– Igen, alapíthatsz. Ha azonban turistaként alapítottál céget, abban nem dolgozhatsz (nem adhatsz ki magadnak munkaajánlatot), a munkavállalási engedély/letelepedési engedély megszerzésének feltételei továbbra is a már tárgyaltaknak megfelelően alakulnak.
– Ha van 100+ ezer dollárod és megvalósítható üzleti terved, akkor Vállalkozói vízummal tudsz vállalkozni, dolgozni és ez később hozzájárulhat a letelepedési engedély megszerzéséhez.

Te már új-zélandi lakos/állampolgár vagy. Miért nem alapítasz céget, az adna nekem munkaajánlatot én meg nem lennék hálátlan.
– Sok oka van annak, hogy ezt nem tesszük. A legeklatánsabb – értsd, nem azért telepedtünk le Új-Zélandon, hogy törvényszegőként, ügyeskedőként ápoljuk a magyar hagyományokat – okon kívül a Bevándorlási Hivatal ellenőrzi a munkaajánlatot adó céget. Ha ez egy pár hetes/hónapos vállalkozás, amelyet 100 dollár alaptőkével hoztak létre és nincs bevétele illetve ténylegesen ellenőrizhető üzleti tevékenysége, akkor nemcsak hogy nem kapod meg a munkavállalási engedélyt és kipenderítenek téged az országból, de a segítőkész cégvezetőt is megbüntetik. Én még a te kedvedért sem kockáztatom, hogy egy mérsékelt állagú börtöncellában kössek igazán közeli ismeretséget az kiwi gangek tagjaival.

Függelék:


Kötelező olvasmányok:

Új-zélandi Bevándorlási Hivatal
Vezsenyi Hajnalka bevándorlási ügynök
Magyarok.co.nz közösségi portál
Immacolata blogja
Pappito blogja

május 21, 2009

Akinek még az idén lejár az útlevele

Szentirmay Klára levelét teszem közzé:

Tisztelt Honfitárs!

Kérem, amennyiben még az idén lejár a magyar útlevele, sürgősen hívja fel az illetékes tiszteletbeli konzulját. Amennyiben Őt nem éri el, hívjon engemet pénteken 10:00 óra után a 04-9737507 számon.

Megkérném, amennyiben esetleg barátait is érintheti, szóljon nekik – hátha nem szerepelnek az emaillistán.

Az illetékes tiszteletbeli konzulok elérhetősége:

Szabó Miklós, a Waikato és északra fekvő területre felelős
tel:+64 9 376-3609, e-mail: miklos.szabo@slingshot.co.nz

Szentirmay Klara, a Waikato-tól délre fekvő területre, valamint Nelson és északra fekvő területre felelős
tel: +64 4 973 7507, e-mail: consul@hungarianconsulate.co.nz

Kollár Judit, a Nelson-tól délre fekvő területre felelős
tel:+64 3 355-3231 or +64 21 614-426, e-mail: judy@aspiring.ac.nz

május 20, 2009

Popzene Új-Zélandon

Méltatlanul keveset foglalkoztam eddig a kiwi popkultúrával, pedig azt gondolom, sok mindent elmond egy országról az is, hogy milyen zenekarok az igazán népszerűek. Az efféle híradásaim gyakoriságát persze nyilván károsan befolyásolja a cseppet sem tipizálható média fogyasztási szokásom, ami ugyanakkor nem mentség. A minap (azt hiszem cseppet sem bántó éllel, de én azért magamra vettem:) jegyezte meg valaki, hogy el sem tudja képzelni, hogy milyen lehet felénk a mindennapi átlagos ember. Erre ma reggel szokás szerint a ClassicHits-et hallgatva belebotlottam a Smashproof nevű dél-aucklandi hip-hopp, rap bandába, akik (az érthetőség határát súroló beszédhibán kívül), mint kiderült, egy 23 éves rekordot állítottak fel azzal, hogy a Brother c. számuk 11 héten keresztül vezette az új-zélandi toplistát, és most a Zátony legnépszerűbb zenekarának számítanak.
Érdemes végighallgatni őket, méginkább végignézni a klipet: Új-Zélandnak, Auckland-nek van ilyen arca is, mégha a napi életben nem is szembesülünk vele. Azért, ha erre lennék kíváncsi, tudom, hogy merrefelé induljak.
Következzék tehát a 2009-es év legnépszerűbb kiwi zenekara: a Smashproof, Gin Wigmore-ral kiegészítve.



Magáról a számról, illetve a zenéről nem tudok sokat nyilatkozni – a véleményem nyilván nem mérvadó. Aki ismer, tudja, hogy alapvetően (a barátaim által csak) "temető-zenének" csúfolt stílust kedvelem. Ismerve ugyanakkor a helyi viszonyokat, valahogy mégiscsak helyénvalóbbnak érzem a maori gengszterreppet, mint ennek a szánalmas kelet-európai megnyilvánulásait.
Azonban, ha már a kiwi popzenéről beszélgetünk, had említsem meg Bic Runga-t, aki szintén sztár, és még kedvelem is (úgy értem, bizonyos körülmények között magamtól hallgatom a zenéjét):



illetve a The Feelers nevű christchurch-i zenekart, akik dallomos rockot játszanak, és akiket szintén szívesen hallgatok.

május 19, 2009

Elismert végzettségek

Amíg a múltkor a rossz hír hozójaként nem voltam boldog, hogy a bevándorlási ügyekben beállt változásokról kell hírt adnom, úgy most örülök – igazán nagy lépés történt, ami megkönnyíti és főleg olcsóbbá teszi a bevándorlást.
Május 25.-vel 74 magyar felsőoktatási intézmény felkerült az Elismert Végzettségek listájára (Recognised Qualifications) így a Képzett Bevándorlás metódust választóknak nem kell az NZQA-val minősíteniük a diplomájukat, ha az alábbi listában szereplő intézménynél szerezték azt, az évjáratban feltüntetett évben, vagy később. Az NZQA minősítés híresen lassú, nyögvenyelős és főleg drága volt, így ennek az elmaradása igazán nagy segítség.
A listát az Immigration honlapjáról másoltam, bizonyos helyeken egyszerűsítettem, ezért kérlek, tekintsétek csupán tájékoztató jellegűnek. A hivatalos pdf-et, itt lehet letölteni, a Magyarországra vonatkozó információk az 54 oldalon kezdődnek.


Magyar végzettségNZ MinősítésPont
Fõiskolai OklevélLevel 750
Alapfokozat / Alapképzés (Bachelor degree)Level 750
Egyetemi Oklevél (5 year program)Level 850
Egyetemi Oklevél (1 year short-cycle)
Follows an undergraduate or first diploma or degreeLevel 850
Egyetemi Oklevél (2 years short-cycle)
Awarded only by universitiesLevel 950

Mesterfokozat / Mesterképzés (Master degree) (1 year)Level 850
Mesterfokozat / Mesterképzés (Master degree) (2 years)Level 950
Candidatus Scientiarum (CSc)
Awarded by State Committee for Scientific degrees
or
Doctor Scientiarum (DSc)
Awarded by State Committee for Scientific degreesLevel 1050


Egyetem/FőiskolaÉvjárat
Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest2006
Budapesti Corvinus Egyetem2004
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem n/a
Debreceni Egyetem2000
Debreceni Református Hittudományi Egyetem1998
Eötvös Loránd Tudományegyetemn/a
Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest1998
Kaposvári Egyetem2000
Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest1993
Közép-európai Egyetem, Budapest2005
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest1971
Magyar Iparművészeti Egyetem n/a
Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest n/a
Miskolci Egyetem1990
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest n/a
Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron2000
Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, Budapest2000
Pannon Egyetem, Veszprém2006
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest1999
Pécsi Tudományegyetem2000
Semmelweis Egyetem, Budapest n/a
Széchenyi István Egyetem, Győr1968
Szegedi Tudományegyetemn/a
Szent István Egyetem, Gödöllőn/a
Színház-és Filmművészeti Egyetem1965
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest1999
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest1999
Adventista Teológiai Főiskola, Pécel1999
Állami Balett Intézet 1990-1995
Általános Vállalkozási Főiskola1996
Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác2006
Baptista Teológiai Akadémia, Budapest2000
Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest2006
Budapest Kortárstánc Főiskola2003
Budapesti Gazdasági Főiskola2000
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola2000
Budapesti Műszaki Főiskola2000
Dunaújvárosi Főiskola1999
Egri Hittudományi Főiskola1999
Eötvös József Főiskola, Baja1998
Esztergomi Hittudományi Főiskola1999
Eszterházy Károly Főiskola, Egern/a
Gábor Dénes Főiskola, Budapest2006
Győri Hittudományi Főiskola1998
Harsányi János Főiskola, Budapest2001
Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, Budapest1999
IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest2006
Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös2003
Kecskeméti Főiskola1997
Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár 2000
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen1996
Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest1998
Magyar Testnevelési Főiskolauntil 1990
Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya1999
Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelő Intézete, Budapest2005
Nyíregyházi Főiskola2006
Pápai Református Teológiai Akadémia2000
Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola1999
Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest1999
Rendőrtiszti Főiskola, Budapest1999
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest1999
Sárospataki Református Teológiai Akadémia2006
Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola, Budapest2000
Szegedi Hittudományi Főiskola1998
Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza1998
Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc1998
Szent Pál Akadémia, Budapest1999
Szolnoki Főiskola1998
Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas2006
Tomori Pál Főiskola, Kalocsa2003
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola1998
Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest2006
Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest2000
Zsigmond Király Főiskola, Budapest2006

május 18, 2009

Lumumba Quartett Gig

Krisztián zenél május 21-én, 6.30-tól 9.30-ig (a Lumumba Quartett tagjaként) a New Market-i Cock & Bull Pubban. Beugró nincs.

"The Lumumba Quartet play smooth relaxed groove based latin and funk jazz. They have an extensive repertoire of jazz tunes.
Bassist Nathan Porter is one of the busiest working musos in the Auckland scene. Bass enthusiasts would want to check his extensive latin rhythm chops (obtained from his 2 year professional stint in Brazil) and ability to play big full jazz chords on a 5 string bass.
Guitarist Danesh Balasingam has studied jazz at University. His rich chord substitutions create a sparkling relaxed modern sound to the Lumumba Quartet.
Drummer Geoffrey Palmer is a veteran of the Auckland music scene and has an in depth understanding of latin rhythm and grooves.
Listening to Hungarian born Kris Kovacs on the saxophone is an absolute joy. Noted are his ability to create fluid sweet melodies. The Lumumba Quartet is a must for jazz fans. How often do you hear Donna Lee played as a mambo!"

május 14, 2009

Semmi rejtegetni való

Az Air New Zealand egyre erősödő konkurenciával kénytelen szembenézni, előbb a Pacific Blue kezdett alaposan aláígérni a belföldi és a térségbeli árainak, nemrég pedig megérkezett a Jetstar is, akik például 119 dollárért visznek Aucklandből Sydneybe. Csak emlékeztetőül: amikor apám itt járt, az Auckland – Queenstown jegyért is többet fizettünk ennél egy kicsit.
Az nemzeti légitársaság marketingstratégái az ellentámadás során magát a "fapados" repülést vették támadás alá, és a legújabb reklámfilmből kiderül, hogy a hagyományosan konzervatív kommunikációt nem féltek valami merészebbre cserélni.



A testfestés Carmel McCormick munkája, aki a műfaj legnagyobb sztárjának számít itt a Zátonyon. A videó egyébként célt ért: egyetlen hét alatt már háromszázezren látták.

május 13, 2009

Európai Idő – WTF?

Ni, mit találtam. Tessék a lap (pdf*) aljáig szkrollozni. Igen a Szex és Új Zéland c. szösszenetre gondolok.
Egy friss Google** kereséssel bukkantam teljesen véletlenül az inkriminált oldalra, és meglehetősen ambivalensek az érzéseim. Egyfelől persze érezhetném magam megtisztelve: lám nyomtatásban jelent meg írásom; ennek az euforisztikus érzését némiképp csökkenti, hogy 22 éve túl vagyok rajta, ha azt nézem, hogy a nevem szerzőként 1987-ben jelent meg először, igaz, még magyar eredetijében, és nem csakhogy a határozott beleegyezésemmel, de kifejezett vágyakozásomnak megfelelően.
Lehet, hogy, ha soha nem érintett volna nyomdafesték, el lennék ájulva – esetleg még hangosabban kárálnék –, mégis, most picit kifosztva érzem magam.
Egy nyilvánvalóan üzleti vállalkozás, a megkérdezésem és engedélyem nélkül közölte egy írásomat – nem mintha ezzel tényleges kárt okozott volna (ahogyan mondjuk Magyarországon ez nem szempont), csak éppen nem értem miért.
Nyilván nem kérek pénzt érte (és még csak perelni sem fogok, hogy egyből rövidre zárjam a kérdést), csak épp nehéz felfognom, mi akadályozta meg a szerzőt/szerkesztőt, hogy írjon egy emailt, hogy szeretné felhasználni, engedném-e. Természetesen megengedtem volna, ingyen bérmentve is, és roppant megtisztelve éreztem volna magam, hogy lám, a messzi Romániában is olvasnak és publikálásnak érdemesnek tartanak.
Tisztelt Európai Idő – cseppet sem vagytok európaiak, az önkényesen adományozott címeteket leszámítva –, legszívesebben arra kötelezném az elkövetőt, hogy betűről-betűre olvassa végig a blogomat. Tudniillik, azt gondolom, számtalan más bejegyzésem sokkal inkább megérdemelte volna, hogy eltulajdonítsák és nyomdafestéket lásson (kötve-fűzve: 1,5 új lej, 15000 régi lej, vagy 50 eurocent).

* Felesleges eltávolítani a netről, lementettem.
** Az új Google képességeiről (csak kiwiknek), egy külön postban számolok be.

május 12, 2009

17 pótolhatatlan dolog a magyar konyhából

Az ItalianJob blogban találtam egy kiváló listát, hogy a külföldre költözött magyaroknak miféle nélkülözéssel kell szembenézniük az élelmiszerek tekintetében. A lista jó :), ám sok tekintetben nem állja meg a helyét a Zátonyon is, ezért a kiegészítése mellett döntöttem, külön hangsúlyozva, hogy felénk kicsit nehezebb pótolni a hiányt, tekintettel arra, hogy nem lehet havonta elugrani Budapestre, hogy a csomagtartónyi finomsággal térjünk haza.

Íme, az eredeti lista:

– tejföl,
Nekünk van olyan, ami nagyon hasonlít a magyar tejfelhez, ezért ez nem érvényes.
1. túró,
Túró nálunk sincs, Cottage Cheese, amit itt annak neveznek, csak nagyon távolról emlékeztet rá.
– kefír,
Az Eurodellben hibátlan kapható, úgyhogy ez sem érvényes.
– meggy,
Magyar megy konzerv kapható minden Foodtownban, ismét nem érvényes.
2. TV paprika,
No ezzel már baj van: időszakosan a Takapuna piacon, szerb háztájit lehet kapni, de egy évben mindössze két-három hónapig. Tényleg, meg tudná valaki mondani, hogy miért TV?
3. zellergumó,
Nincs. That simple.
– fehérrépa,
Van, éppen annyira közönséges, mint Magyarországon.
– mák,
Van, bár csak kínai fűszeresnél, 50 grammos kiszerelésben, méregdrágán.
– kávékrémpor,
Erről azt sem tudom, mi fán terem.
4. trappista sajt,
Nincs. That simple.
– kifli,
Van, de persze nem olyan, mint amit megszoktunk, később erről bővebben.
5. jó húsos töpörtyű,
Nincs, mégcsak hústalan sem.
– kovászos uborka,
A magyar hentesnél illetve az EuroDellben előfordul.
– vajkrémes-habos torták,
Van. A kínai cukrászok egész szenzációs színvonalon képesek működni.
– zöldbab (ami sárga vagy cirmos és főzelékbe rakják),
Ez a sárga fajta itt sincs, rendes zöldbab viszont van minden mennyiségben.
– nagymama féle lekvár, amiben a lekvár leginkább gyümölcsből és nem zseléből van,
Láttam már igazán jó házi-lekvárat, úgyhogy inkább azt mondanám, hogy van.
6. őrölt paprika normális kiszerelésben (ami itt van az barna és kis fűszertartó üvegcsében árulják aranyáron),
Nincs, semmilyen kiszerelésben. A magyar hentesnél kapható, általában lejárt szavatosságú, és drága.

Ez pedig a kiegészítésem:

7. sertészsír,
Csak a magyar hentesnél, és ott sem mindig.
8. libahús,
Még nyoma sincs.
9. libamáj,
Évek óta nem ettem, pedig...
10. pulykahús,
Elvétve, azt hiszem csak karácsony előtt kapható.
11. édesvízi hal,
Nyomokban sincs. Az egyetlen lehetőség, ha saját magadnak fogod.
12. füstölt sajt,
Egyszer Rotorman vett valahol, de azóta sem sikerült megismételnem ezt a bravúrt.
13. erős pista, piros arany, gulyás krém,
Kicsiségnek tűnik, tudom, de nagyon tud hiányozni.
14. pörköltszaft kocka, tyúkhúsleves kocka, meg egyáltalán a megszokott ételízesítő termékek,
Ezek hiánya sem tűnik komolynak, de megakadályozza, hogy a megszokott ételek ugyanolyan ízűre sikerüljenek.
15. péksütemény, kenyér,
Ezt a legnehezebb megszokni. Van persze minden, de az íze és állaga még nyomokban sem hasonlít a magyar pékárukéhoz. Egyetlen egyszer ettem finom kenyeret, a CAC étteremben, de mint kiderült, egy kis vidéki pékség szállít nekik, tehát gyakorlatilag elérhetetlen.
16. savanyú káposzta,
Konzervben van, de töltött káposztát kénytelen az ember nyers káposztából csinálni.
17. torma, tormakrém.
Van persze Horseradish néven, de annyira távol áll az íze a megszokottól, hogy inkább felvettem a listára.

A klasszikus hungarikumokat – téliszalámi, rendes kolbász, túrórudi, pálinka, mazsolás krémtúró – már fel sem sorolom. Persze, ugyanakkor meg van egy csomó olyan csodálatos dolog, amit Magyarországon nem kapható, de ez talán egy külön posztot érdemelne.

Új blog

Újabb vállalkozó kedvű hazánkfia készül a nagy útra. Ráadásul a legkevésbé szerencsés időben, amikor a szokásosnál is több nehézséggel kell majd szembenéznie.
Én persze továbbra is azt javasolnám, várjanak inkább egy évet – ennek ellenére drukkolok és ismeretlenül is várjuk őket.
Egy pár hete új bevándorló blog született, érdemes lesz figyelemmel kísérni: mindenki sorsa, lehetősége kicsit más, minél több felől lehet látni ugyanazt az utat, annál könnyebb felkészülni rá.
Ajánlom tehát figyelmetekbe, Martinisti blogját.

Feedolvasóknak

Tegnap babráltam egy kicsit a feed beállításaimmal, miközben megpróbáltam Google hirdetéseket csempészni a végükre.
Most hirtelen úgy tűnik, mintha valamit félrebabráltam volna, és nem vagyok benne biztos, hogy továbbra is megjelennek az új bejegyzéseim a feedolvasókban. Megtennétek, hogy commentben jelzitek, hogy működik-e nektek, vagy sem. Illetve azt is jó lenne tudni, hogy a hirdetések megjelennek-e.
Köszönöm.

május 11, 2009

Békebírók Új-Zélandon

A minap különböző ügyeim intézéseihez meghatalmazásokat kellett írnom és hitelesítenem. Ismerve a magyar bürokráciát, meg sem kíséreltem a helyi lehetőség után nézni, hanem felhívtam tiszteletbeli konzulunkat – mert természetesen Magyarországnak nincs hivatalos, államilag finanszírozott diplomáciai képviselete Új-Zélandon, a legközelebbi nagykövetség és konzulátus itt a szomszédos Ausztráliában található, oszt-poszt, ha három és fél ezer kilométer az egész –, időpontot kértem tőle, és sokkot kaptam, amikor közölte, hogy az aktuális konzuli díj az aláírásom hitelesítéséért 54 ausztrál dollár lesz, meghatalmazásonként (szerencsére nem példányonként, hanem okiratonként). Másnap kicsit pufogtam a kollégáknak emiatt, amikor a főnököm ártatlanul megkérdezte, hogy miért nem megyek békebíróhoz (Justice of Peace), azok megcsinálják ingyen, akár a hétvégén is. Tartott egy elgondolkodtató kiselőadást a békebírók szerepéről – és ebből született ez a bejegyzés –, ám én mégsem mertem megkockáztatni, a fenének van szüksége rá, hogy két hét múlva kiderüljön, Magyarországon a kutyának sem jó a helyi közjegyzőnek megfelelő autoritás tanúsítványa, és kezdhetem elölről a processzust. Mindenesetre a hallottak felkeltették a figyelmemet – különösképpen az ingyenességnek az emlegetése, így elhatároztam, hogy utánanézek, mi fán terem a békebíróság intézménye. (Azután, mintegy slusszpoénként kiderült, szándékaim ellenére mégiscsak békebíró hitelesítette a papírjaimat, igaz nem JP minőségében, hanem tiszteletbeli magyar állami képviselőként, mert a konzulunk is JP, mintegy mellesleg.

A békebíróság igazi angolszász intézmény, nemigen találtam hozzá foghatót még a többi európai országban sem. Története a középkorra nyúlik vissza: Első "Oroszlánszívű" Richárdnak tulajdonítják, hogy 1195-ben lovagokat bízott meg, hogy különböző vidéki tartományokban őrizzék és fenntartsák a békét. 1327-ben már törvény szabályozta a Béke Fenntartóinak (Conservators of the Peace) vagy Őreinek (Wardens of the Peace) a szerepét. A Justice of Peaces megnevezés már 1361-ből származik, III. Edward uralkodásának idejéből. A törvény szövege szerint:

"That in every county of England shall be assigned for the keeping of the peace, one lord and with him three or four of the most worthy of the county, with some learned in the law, and they shall have the power to restrain the Offenders, Rioters, and all other Barators, and to pursue, arrest, take and chastise them according to their Trespass or Offence".

azaz

Anglia minden megyéjében ki kell jelölni a béke őrizőit, egy lordot és hármat vagy négyet a megye legkiválóbbjai közül, akik ismerik valamennyire a törvényeket, és akiknek hatalom adatik, hogy megfékezzék a bűnözőket, lázadókat és minden egyéb csalókat, és üldözhessék, elfoghassák és megfenyíthessék ezeket, a vétkük vagy bűnük szerint.

A békebírók szerepe azután az évszázadok során sokat változott, de a tizenkilencedik századtól napjainkig nagyjából állandósult: a közösségi igazságszolgáltatás pártatlan és feddhetetlen képviselői, akik szűkebb környezetükben segédkeznek az államgépezetnek a rend fenntartásában.
Új-Zéland első békebíróját 1814-ben nevezte ki az ausztrál Új-Dél-Wales kormányzója, Thomas Kendall misszionárius személyében. Miután Új-Zéland 1840-ben hivatalosan is a Brit Birodalom kolóniájává vált, törvény kötelezte a kormányt, hogy további békebírókat nevezzenek ki.
A békebíróság intézménye – bár csökkentett hatalommal – továbbra is fontos szerepet tölt be, nemcsak Új-Zélandon, de a Brit Nemzetközösség legtöbb országában is.

A béke bíró lokális közösségének elismert és megbecsült tagja, tisztéért, munkájáért semmiféle ellenszolgáltatás nem jár, közreműködéséért pénzt nem kérhet és nem fogadhat el.
Új-Zéland a JP-k két kategóriáját különbözteti meg: léteznek általános békebírók és képzett/minősített békebírók (ők azok, akik jogilag képzettek).
Az általános (egyben az összes) békebírók feladatai:
– Tanúskodás különböző dokumentumok aláírásakor,
– Dokumentumok, másolatok hitelesítése,
– Felhatalmazások, eskük és tanútételek megerősítése és nyilvántartásba vétele.

Ezen felül, a minősített békebírók (jelenleg 460 van belőlük a Zátonyon) feladatai:
– Vádak összefoglalójának meghallgatása,
– Előzetes bírósági meghallgatások lebonyolítása,
– Közlekedési vétségek esetén a bírói teendők ellátása,
– Szabadlábra helyezési ügyekben eljárás,
– Házkutatási parancsok kiadása.

Amíg az általános JP engem a magyar közjegyzői feladatkör ellátóira emlékeztet, addig a minősített JP-ket nem is tudom igazán hová helyezni: sok szempontból alacsonyabb szintű bírókra hajaznak, de hangsúlyoznám, hogy mindezeket a feladatokat ingyen, társadalmi munkában látják el.

Manapság már nem feltétel, hogy a békebíró a megye 3-4 legvagyonosobbjai közé tartozzon, ám a feddhetetlen előélet, közösségi szerepvállalás és a stabil anyagi háttér továbbra is elvárás. Gyakorlatilag bárki új-zélandi állampolgár, aki az előbb felsoroltaknak megfelel, békebíró lehet. A jelentkezés szándékát a lakóhely parlamenti képviselőjénél kell jelezni, mert a békebírók jelölését kizárólag parlamenti tagjaitól fogadja be az Igazságügyi Minisztérium. Az adekvát ellenőrzések után (erkölcsi bizonyítvány, hitelképességi vizsgálat), a jelöltet a helyi bíróság egy kirendelt képviselője interjúztatja, majd a tapasztalatait bizalmas jelentésben megküldi a Minisztériumnak. Ha az összegyűjtött adatok alapján megfelelőnek tűnik a jelölt, megindul a kiképzési fázis: a szükséges tananyag elsajátítására négy hét áll a rendelkezésre, melyet a Békebírók Királyi Szövetsége személyes konzultációval segít. A sikeres vizsgát követően az Igazságügyi Miniszter javaslatára Új-Zéland Főkormányzója nevezi ki a jelöltet békebíróvá, akinek a kinevezés elfogadását esküvel kell elfogadnia.
A békebírói kinevezés élethosszigra szól, de azért el lehet veszíteni – bármely börtönbüntetéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetése, illetve a csőd (magán vagy céges), a JP státusz megszűnését vonja maga után.
Noha a törvény erről nem rendelkezik, de íratlan szabály, hogy nem lehet békebíró, aki:
– parlamenti képviselő,
– ügyvéd,
– jogtanácsos,
– orvos,
– az igazságszolgáltatásban dolgozik,
– pap, vagy valamely egyháznak dolgozik.

Ugyanakkor minden polgármester és önkormányzati képviselő JP a hivatala idejére, ám ha ezt a funkciójukat meg kívánják őrizni a tisztségük lejártával, akkor ugyanazon a procedúrán kell keresztül menniük, mint bármely más halandónak.

A békebírói jelzés, a JP –,amely talán az egyetlen (bár nyilván nem megvetendő) kézzelfogható hozadéka a funkciónak – használata is szigorúan szabályzott: nem használható a személyazonosságot igazoló iratokban (útlevél, jogosítvány), kereskedelmi hirdetésekben, választási hirdetésekben, és hivatalos megnyilvánulásokban, amelyek nem közvetlenül a békebírói hivatallal kapcsolatosak.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szabályozás teljességgel kiszűri, hogy a békebírósággal járó társadalmi elismerést kézzel fogható kereskedelmi előnyre lehessen váltani.

Azt hiszem, a működő demokráciákat éppen az ilyen hivatalok és betöltőik mozgatják: élethosszig tartó, önként vállalt munka, kötelezettségek és felelősség, minden kézzelfogható előny nélkül.

május 08, 2009

Kiwi színészek Hollywoodban

Most, az új Star Trek film kapcsán kirobbant őrület örvén gondoltam rá, hogy végigveszem, Új-Zéland kiket adott a nagy amerikai álomgyárnak.

Kezdetnek mindjárt Karl Urbannal kezdem, aki a friss Star Trekben játssza Leonard McCoy szerepét. Ő egyébként is az egyik legfelkapottabb kiwi színész lett az elmúlt években: 2002-ben a Ghost Ship-ben került először igazán nagy hollywoodi produkcióba, de azóta szerepelt a Gyűrűk Ura második-harmadik részében (mint Éomer), a The Chronicles of Riddickben (mint Vaako), a The Bourne Supremacyben (mint Kirill), a Doomban (főszerep, mint John "Reaper" Grimm/ Doomguy), az Out of the Blueban (mint Nick Harvey) vagy a Pathfinderben (mint Ghost).
1972-ben született Wellingtonban, és a középiskola végeztével kezdett színészkedni, de az áttörést és a lokális hírnevet Új-Zéland ikonikus, lassan negyven éve futó, Shortland Street c. szappanoperája hozta neki 1992-ben. 1996-tól már állandó szereplője az itt forgatott Hercules és Xéna sorozatoknak, majd az új évezred beköszöntével Hollywood is felfigyelt rá.
Épp ma reggel, a munkába menet sikerült elcsípnem egy élő telefoninterjút vele (Classic Hits – Classic Breakfast) és kellemesen közvetlen, szerény figurának bizonyult. Az interjúból kiderült, hogy noha gyermekkori álma vált valóra azzal, hogy amerikai szuperprodukciókban szerepelhet, de esze ágában sincs elhagyni Aucklandet (mert persze rákérdeztek, hogy nem lenne-e kényelmesebb neki Hollywoodban lakni), és Új-Zélandon szeret élni a legjobban.


Sam Neil valószínűleg a legrégebbi és legnagyobb kiwi sztár Hollywoodban. Írországban született kiwi apától és ír anyától, hét éves volt, amikor Új-Zélandra költöztek. Színpadi színészként kezdte a pályafutását, majd 1977-ben, a Sleeping Dog-ban figyelt fel rá a világ (mellesleg a Slepping Dog volt az első új-zélandi film, amit bemutattak az USA-ban). Felesleges is lenne megpróbálnom felsorolni az összes nagy filmjét, számomra talán a The Hunt for Red October, The Piano és a Jurassic Park a legemlékezetesebb. 89 óta nős, Central Otagóban él, Two Paddocks (Két szérű) nevű saját szőlőbirtokán.


Legnagyobb meglepetésemre Russel Crow is kiwi eredetileg. Új-Zélandon született, de már a gyerekkorát is megosztotta a Zátony és Ausztrália között. Az iskoláit azért még itt fejezte be, ám utána egyből Ausztráliába költözött, hogy a showbusiness-ben dolgozhasson. Hogy miért tartja őt mindenki ausztrálnak, az rejtély ezek után számomra.


Lucy Lawless aucklandi születésű színésznő, akit leginkább Xénaként ismerhetünk, de szerepelt a Battlestar Galacticaban is. Jó érzékkel a Xéna produceréhez, Robert G. Tapert-hez ment férjhez másodjára, és továbbra is itt élnek Új-Zélandon.


Anna Paquin 1982-ben, Kanadában született, és négy éves volt, amikor Új-Zélandra költözött. Wellingtontól északra, Hutt Valleyben nőtt fel, és ő volt az első kiwi színész, aki Oszkár Díjat kapott – 11 évesen, az 1993-as The Pianoban nyújtott alakításáért, mint Legjobb Mellékszereplő. A nemzetközi sikerre tekintettel az Egyesült Államokba költözött, iskoláit már ott fejezte be, és jelenleg is Hollywoodban él.


Temuera Morrison nemcsakhogy új-zélandi, hanem egyenesen maori filmsztár. Rotoruán született egy már régóta a szórakoztató-iparban sikeres családban, nagybátyja Sir Howard Morrison a Zátony egyik legnépszerűbb énekese. Ahogy több más sztárunk, ő is a Shortland Streetben kezdte a pályafutását, de az igazi áttörést a Once were Warriors című film hozta neki (szenzációs film, szenzációs alakítás – tanúsíthatom.) Hollywood ezek után figyelt fel rá: előbb a Barb Wire majd a Speed című filmekben kapott szerepet, hogy azután az új generációs Star Wars filmek emblematikus Boba Fett-jévé váljék.


Keisha Castle-Hughes 1990-ben, maori anyától és ausztrál apától született Nyugat-Ausztráliában, és négyéves korában költöztek a Zátonyra. Kiwi állampolgárságát 2001-ben kapta meg. Az Oszkár-díj történetének legfiatalabbjaként kapott jelölést a Legjobb Főszereplő címre, a Whale Riderben nyújtott alakításáért. Ez volt élete első szereplése is egyben, 700 maori lány közül választották ki. Később szerepelt a legutolsó Star Warsban, Naboo királynőjekét. Tizenhét évesen szülte meg kislányát és azóta is Aucklandben él gyermeke apjával.

Kivándorlókat büntet az egészségbiztosító

Akár százezer forintos bírságra is számíthatnak azok a külföldön dolgozó magyarok, akik biztosítással rendelkeznek. Az egészségbiztosító azokat bünteti, akik április 30-ig nem jelentették be a változást, függetlenül attól, hogy az érintetteket senki nem tájékoztatta.
Csak szólok, hátha nemcsak nekem újdonság. A teljes cikk a Figyelőneten olvasható.

május 07, 2009

EuroFest in Wellington

Wellington is about to host EuroFest, the only event of its kind in New Zealand. EuroFest 2009, organised by the European Forum, will be held on Sunday, 17 May 2009, at the TSB Bank Arena, Queen’s Wharf, Wellington.

40 European communities, embassies and businesses (including of course Hungarian) will come together to showcase all things European ranging from cultural performances, arts, crafts and food through to European products and services.

The gold coin entry event will be open between 9am and 5pm. EuroFest 2009 is brought to the public by a dedicated volunteer network and is supported by chief sponsors Wellington City Council and the European Commission.

In the run-up to EuroFest, a European Poster Exhibition at Wellington Central Library, 3-17 May, offers a taste of what to expect.

The European Forum (founded by Paul Szentirmay) is a non-profit organisation of community groups in and around Wellington representing European immigrants and their descendants. The Forum has been sharing its European heritage with New Zealanders through various events, including the annual Kaleidoscope of European Carols for the last 16 years.

If you happen to be in Wellington, don't miss EuroFest, and come and say hello while you're there!

* * *
Eddig tart a levél, amit Szentirmay Klárától, a wellingtoni magyar konzulunktól kaptam, és gondoltam megosztam mindenkivel, mert még mindig nem tudom, hogy a konzulátus levelező-listájára ki és milyen alapon kerül fel, ergó könnyen lehet, hogy sokan nem kapják meg az efféle értesítéseket.
Mellesleg megjegyezném, hogy a GrabaSeat-en $68 egy Auckland-Wellington repülőjegy, így egyáltalán nem kivitelezhetetlen egy hétvégi kiruccanás a fővárosba.

május 04, 2009

Terítéken a bevándorlási ügynökök

Miután az elmúlt napokban jól megbeszéltük itt a blogokon, hogy most miért nem szabad nekivágni a kivándorlásnak, ahogyan azt is, hogy felelőtlenül, jól végig nem gondolva meg egyáltalán ne, egy újabb feltétlenül észben tartandó körülményre hívom fel a figyelmeteket.
A mai nappal életbe lépett új törvény szerint csak az államilag regisztrált (Licensed) bevándorlási ügynökök tevékenységét ismerik el. A gyakorlatba ültetve, ez azt jelenti, hogy a Bevándorlási Hivatal (New Zealand Immigration) minden lényegi megfontolás nélkül, automatikusan elutasítja az olyan munkavállalási vagy letelepedési kérelmeket, amelyeket nem regisztrált bevándorlási ügynök – vagy a kérelmező saját maga – állított össze és nyújtott be.
Eddig ugye úgy működött a dolog, hogyha valaki reggel 8.30-kor kigondolta, hogy ő innentől kezdve bevándorlási ügynökként keresi a kenyerét, akkor délután négykor (frissen alakított céggel, megnyitott céges bankszámlával, legyártott névjegyekkel és rézveretes cégtáblával) már fogadhatta is az első ügyfeleit. Az üzlet nem rossz, ezt bizonyítja, hogy jelen pillanatban is 1200 bevándorlási ügynökség van számon tartva, nyilván nem szól azokról a statisztika, akik mintegy mellékesen űzték az ipart.
Ennek az idilli állapotnak vetett véget a ma hatályba lépő, a hangzatos The Immigration Advisers Licensing Act elnevezésű törvény. Én ugye mindig bizonyos idegenkedéssel hallgattam az olyan történeteket, amelyben az "ügyvéd" vagy XY hozzáértő HR-es, esetleg csak háztáji szakértőként aposztrofált jóismerős vitte az ügymenetet a hivatallal, persze több-kevesebb pénzért.
Mindig is úgy gondoltam, hogy a bevándorlási ügyekben eljáró szakembert is csak komoly körültekintéssel érdemes kiválasztani: ugye nem megyünk szívműtétre sem a szomszéd patológus ismerőséhez, vagy a liftben hirdető bábaasszonyhoz, hiába minősülnek egészségügyi szakembernek. Eddig azonban csak afféle könnyen lesöpörhető (aztán kicsit később Magyarországról a kiwi akcentuson lovagoló internetes bejegyzéseket eredményező) ellenérzéseimet tudtam megfogalmazni, de tényleges jogi akadálya nem volt az önsorsrontásnak.
Az új törvény persze nem kellett volna, hogy az elemi meglepetés erejével hasson: Peter Beiner (az én bevándorlási ügynököm) már tavaly júniusban tudott a készülő szabályozásról, a New Zealand Herald mai cikke szerint azonban többeket – nyilván elsősorban magukat a bevándorlókat – hidegzuhanyként érte a dolog.
Többen is abban a cipőben járnak, hogy dollár tízezreket fizettek ki, elindították a procedúrát, ami azonban nem zárult le idejében, és miután az ügynökség nem szerezte meg a szükséges regisztrációt, automatikus visszautasításban részesülnek. A dolog pikantériája, hogy még csak jogorvoslatért sem fordulhatnak – mind a mai napig nem volt törvénybe ütköző, ha a szükséges liszensz nélkül vállalt valaki bevándorlási tanácsadást.
A történet fordulópontja most következik: az 1200 nyilvántartott bevándorlási ügynökségből mindösszesen 171 szerezte meg eddig a szükséges regisztrációt, ami annak fényében különösen érdekes, hogy az illegális üzleti aktivitást 100 ezer dolláros pénzbüntetéssel és 7 év letöltendő szabadságvesztéssel honorálja mától kezdve az új törvény.
A Herald cikke szerint megy a nyavajgás, hogy szegény ügynökökkel hogy ki lett szúrva, meg az eddigi tisztességes ügyködést ellehetetlenítik és az illegalitásba kényszerítik. A nyavajgók fő érvként a majd 2000 dolláros regisztrációs díjat emlegetik – ezt én egyenesen nevetségesnek, sőt mi több, szemenszedett hazugságnak találom. Elhiszem, hogy van egy elenyésző százaléka az eddig ilyen tevékenységet is végzőknek, akiknek nem éri meg kifizetni az összeget, de gyanítom, hogy ez nem szignifikáns.
A regisztráció ugyanis nem elsősorban pénzügyi kérdés – $2000 nem szabad, hogy osszon vagy szorozzon egy ügynökség napi ügymenetében –, hanem egy meglehetősen rigorózus felvételi követelményrendszernek kell megfelelni, ahol többek között tisztességes angol nyelvtudást (IELTS Academic overall scoreband 7) kell igazolni, számot kell tudni adni a bevándorlási törvények ismeretéről illetve vizsgálják az ügynök/ügynökség eddigi tevékenységét, különös tekintettel az eredményességi mutatóra: azaz az eddig benyújtott kérelmek hány százalékát utasította el a Bevándorlási Hivatal.
Úgy hiszem, hogy a nyavajgás főként e két csapásirány mentén erősödik fel: bizony az ázsiai közösség bevándorlási ügynökei jókora hányadánál az IELTS követelmény a leküzdhetetlen, egy másik jókora hányad pedig most issza meg annak a levét, hogy eddig szemrebbenés nélkül elvállaltak olyan ügyeket (az ügyfél ugye fizet), amin különösebb szaktudás nélkül is jól látszott, hogy eleve reménytelen eset.

A törvény elég szigorúan fogalmaz egyébként, informális módon, családi viszonylatban, ellentételezés nélkül lehet segédkezni a formanyomtatványok kitöltésében, de én például már ingyen sem segíthetek frissen érkezett hazánkfiának. Ugyanis minden közreműködés tanácsadásnak számít, függetlenül attól, hogy szívességi alapon avagy pénzért történt. Van ugyanakkor egy kivétel-lista is, hogy kik azok, akiknek mégsem kell megszerezni a regisztrációt – ahogy böngésztem, elsősorban non-profit szervezetek, meg néhány kormányhivatal tanácsadójának, illetve bizonyos diplomáciai testületek kaphatnak felmentést. A lista tartalmazza az ügyvéd kitételt is, de egy kicsit mélyebbre mászva elbizonytalanodtam, a pontos szövegezés szerint ügyvédek "can not apply", azaz nem folyamodhatnak regisztrációért – ez a rész abszolút nem világos számomra, csak csendben reménykedem, hogy Hajnalka erre téved és megvilágosít a kérdésben.

Az egész történet lényegi összefoglalója így szól: ha Új-Zélandra akarsz bevándorolni vagy akár csak munkát vállalni itt, és a hivatalos ügyintézéshez bárki segítségét igénybe kívánod venni, akkor csak és kizárólag Regisztrált Bevándorlási Ügynökkel kezdj. Ökölszabály, nincs kibúvó, ez itt nem Magyarország, hogy okosba megoldjuk.
A regisztrált bevándorlási ügynökök listáját le lehet ellenőrizni itt; és igen, Vezsenyi Hajnalka, aki az első (és tudomáson szerint az egyetlen) magyar bevándorlási ügynök, regisztrált, tehát vele nem lehet mellényűlni.

május 03, 2009

Kultúrsokk

Az alábbi bejegyzés szemenszedett tolvajlás. Én magam Bertók Zoltán ausztrál bevándorlási ügynök oldalán találtam, de ő is a kanadai magyarok fórumáról másolta Hahalman bejegyzését.
Tekintve, hogy abszolút relevánsnak és roppant hasznosnak találom, ide másolom.

Hahalman írja:

Munkám során rákényszerültem arra, hogy egy rövid összefoglalót írjak a kultúrsokkról angolul, s úgy gondoltam, egyesek talán érdekesnek, esetleg hasznosnak is találják majd a következő áttekintést. Többségében Erin van Rheenen, T. Milstein, C. Lin és L. Robert Kohls munkáin alapul, de számos más forrásból is idézek ill. fordítok. Az alábbi gondolatok tehát nem az én szüleményeim; pusztán sűrítettem, összefoglaltam és lefordítottam őket.

Mi a kultúrsokk?

A kultúrsokk (ang.: culture shock) mint tudományos kifejezés 1954-ben született és Kalvero Oberg nevéhez fűződik, habár azóta számtalan tudományos kutató foglalkozott ezzel a témakörrel.

A kultúrsokk általában azon érzések, aggodalmak, ill. tünetek - meglepetés, összezavarodottság, értetlenség, ellenséges érzelmek az új kultúra iránt stb. stb. - együttes leírására szolgál, amelyen minden ember átmegy, amikor egy, az addigi tapasztalataitól eltérő kulturális vagy szociális környezetbe kerül. Ez különösen jellegzetes és jellemző dolog új bevándorlók körében. Elsődlegesen az új kultúrába történő beilleszkedési ill. asszimilációs törekvések kezdeti nehézségei szülik, melyek összezavarják az új bevándorlót, mert felborítják a korábbi viszonyítási rendszerét, és megnehezítik annak felmerését hogy az új társadalomban mi a társadalmilag elfogadott ill. helyes és mi nem. Ez gyakran erős esztétikai és erkölcsi undorral párosul az új kultúra bizonyos vonásaival kapcsolatban.

A kultúrsokk súlyos esetei legjellemzőbb módon egy idegen országba történő bevándorlás eseten merülnek fel. Általában 4 jellegzetes, tisztán megkülönböztethető fázisból azaz szakaszból állnak. Nem minden egyén megy át minden fázison, mert sokan megakadnak az első vagy második szakaszban.

1. Nászút fázis

Ebben a fázisban az egyén gyakran romantikus hozzáállással közelíti meg a régi és az új kultúra közötti különbségeket és az újat csodálatos élménynek fogja fel. Lelkesedik az új ételekért, elcsábítja az eltérő életstílus ill. életritmus, az új szokások, az épületek megjelenése, stb.

2. Tárgyalási vagy ellenséges fázis

Napok vagy hetek, de többnyire hónapok elmúltával az egyén egyre nyomasztóbbnak találja az említett kulturális és társadalmi különbségeket. Ebben a fázisban az elutasítás és az elidegenedés érzései az uralkodóak. Az egyén ekkor kezd ráeszmélni arra, hogy a tapasztalt különbségek nem pusztán felszínesek hanem valódiak, mélyek. Már jól megtapasztalta, de még nem képes megérteni ill. elfogadni őket. Előző környezetében szerzett ismeretei már érvényüket vesztették, de az új környezet lényegi megértése (a miértek megválaszolása) még hiányzik. Felfogja hogy minden más, de egyelőre meg képtelen elfogadni ezeket a másságokat, mert valahogy természetellenesnek, helytelennek érzi őket.

Hiányozni kezdenek a régi ételek és szokások, az életmód hirtelen túl gyorsnak vagy túl lassúnak tűnik. Az új társadalom tagjai túl okosnak vagy túl hülyének látszanak. Bizonyos szokásokat és csoportjellemzőket idegesítőnek kezd találni, stb. stb. Jóformán minden sikertelen bevándorló (sőt a sikeresek jelentős része is!) ebben a fázisban akad el és gyakran soha nem képes túllépni ezen a fázison.

3. Minden rendben vagy hozzászokási fázis

További hetek, hónapok, vagy évek múltával az egyénnek sikerül beilleszkednie az új környezetbe, hozzászoknia az új kultúrához, és új rutinokat ill. viselkedési formákat kialakítania. Ettől a ponttól kezdve már nem reagál az új kultúra jellemzőire sem pozitív sem negatív irányban - egyszerűen azért mert már nem érződik új kultúrának. Az egyén ismét az alapvető szükségletekre - a megélhetésre - koncentrál, csakúgy mint ahogy a régi kultúrájában tette. Egyes szakértők a a harmadik fázist a kettős kultúrájú (biculturalism) kifejezéssel illetik. Az egyén szabadon mozog a két különböző kultúra között, és relatíve könnyen igazodik bele mindkét környezetbe.

4. Fordított kultúrsokk fázis

Ha az egyen visszatér, akár időszakos látogatás, akár végleges visszaköltözés formájában a régi, azaz eredeti kultúrába, gyakran ugyanolyan erős de fordított kultúrsokkon megy át, mint az újba történő beilleszkedés idején. A régi szokások ill. kulturális intézmények idegennek, értelmetlennek és egyenesen idegesítőnek tűnnek, és pontosan ugyanolyan elutasító ill. elidegenedési reakciókat váltanak ki benne, mint amiket az új kultúrába történő beilleszkedés során már egyszer átélt.

L. Robert ezt írja: Minden kultúra egy túlélési mechanizmus, amely nem pusztán azt tanítja tagjainak hogy az ő módszereik, szokásaik és megoldási mechanizmusaik a helyesek, hanem azt is, hogy azok magasabb szintűek, azaz a legjobbak. Egy másik kultúrával történő mélységbeli, lényegi összetalálkozás során arra eszmélünk rá, hogy másfajta módszerek is vannak, amelyek se nem helytelenek se nem rosszabbak.

A kultúrsokk egy olyan leckére tanít meg bennünket, amit semmilyen más módon sem tudnánk megtanulni. Arra, hogy semmilyen kultúra nincs birtokában az egyetlen helyes megoldásnak, a legjobb megoldásnak, vagy éppen az egyetemesen jó megoldásnak. Az utóbbiban való hit egyfajta börtön, amelyből a kultúrsokk élménye, akármilyen fájdalmas legyen is, ki tud bennünket szabadítani.


Érdekes módon, mi viszonylag sokáig (hónapokon keresztül) az első, Nászút fázisban voltunk, és mondhatom, ez igazán jó érzés. A második, Ellenséges fázis számunkra teljesen kimaradt, és elég volt két év, hogy megéljük a negyedik, Fordított kultúrsokk fázist.

Érdemes a kérdésen eltöprengeni, nekem sokat segített abban, hogy megértsem azokat az Új-Zélandhoz ellenséges módon viszonyulókat, akikbe óhatatlanul is belebotlok, akár az életben, akár különböző netes fórumokon.